Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár. 7! Hogy maga a vádlott is belátta követelésének helytelenségét, kitűnik abból, hogy a sértett által fizetett 1000 K-ból, a feljelentés megtétele után 300 K-t visszaküldött azzal, hogy tévesen számított, de hogy különösen a vidéki városokban — már maga a napi 200 K munkabér is túlmagas, ez tekintettel a gazdasági élet viszonyára s a tisztességes üzleti nyereség mértékére — kétségtelen s így a vádlott a szakértő által jelzett összeggel nagyon is meg lehetett volna elégedve. A most felhozoltak alapján a kir. törvényszék helyesen állapította meg, hogy midőn vádlott a kérdéses ajtó átalakításáért 1100 K-t követelt, olyan ellenszolgáltatást kötött ki, amely tekintettel az összes körülményekre, a saját szolgáltatásának értékét szembetűnően aránytalanul meghaladja. A kir. törvényszék nem tévedett tehát, midőn a vádlottnak bűnösségét megállapította. Alapos azonban a kir. ügyész panasza. A kir. Kúria ugyanis mellőzi a kir. törvényszék ítéletéből azokat az enyhítő körülményeket, hogy a vádlottat addig tisztességes iparosnak ismerték s hogy a 300 K visszafizetésével cselekményét jóvátenni iparkodott, mellőzi pedig azért, mert az a körülmény, hogy addig tisztességes iparosnak ismerték a vádlottat, már a büntetlen előéletben mérlegeltetett; a jóvátétel pedig enyhítőül azért nem tekinthető^ mert vádlottnak ez a cselekménye már a feljelentés megtétele után ennek erkölcsi súlya alatt tört ént Fennmarad tehát a vádlott javára egyedüli enyhítő körülmény gyanánt a büntetlen előélet, ez az enyhítő körülmény pedig nem olyan nyomatékos, hogy a Btk. 92. §-ának az alkalmazása -indokolt volna, hanem arra való tekintettel, hogy súlyosító körülmény a vádlott terhére nem forog fenn, csak a Btk. 91. §-ának felhívása van helyén . . . 27. Az 1920: XV. tcikk 1. §-ának 4. pontiában emiitett üzérkedés fogalma nem függ az ártúllépések számától. Üzérkedés megállapítása, mikor a vádlott tűzifa forgalombahozatalára mással, nyerészkedés végett társult, e végből nagyobb mennyiségű haszonfát vásároltak s ezt felfűrészelve, tűzifa gyanánt, nyereséggel forgalomba hozták. (Kúria 1921 ápr. 12. B II. 497/1921. sz.)