Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár. 18 Ilyen értelemben a közhivatalnoki minőségei színlelő az ily módon megszerzett hatalmai épen úgy bitorolja, mint az, aki nyilt erőszakkal vagy fenyegetéssel szerezte azt meg. A bitorlást tehát a színlelés fogalmával azonosítani nem lehet, mert az egyik eszköz nem egyenlő a többféle eszközzel elérhető eredménnyel. Végül az itt kitejtett eszmekörbe tartozik annak a felfogás­nak a megvizsgálása, hogy vájjon a Btk. 353. §-ának valóban hiánya-e az, hogy a veszélyesebb eszközökkel elkövethető zsa­rolások sorát ki nem meríti ? A kii*. Kúria jogegységi tanácsa az t eddigi bírói gyakorlat szellemében úgy találja, hogy helyes törvényértelmezés mellett az a felfogás a jogosult, amely szerint a Btk. 353. §-ának 1. pontja a zsarolás súlyosabb eseteit nem is akarja kimerítően elő­sorolni, hanem csak tájékoztató példákat nyújt arra nézve, hogy bűntettként kell büntetni mindazokat a súlyos eseteket, amelyek­ben a kényszerítést előidéző eszközök, a fenyegetés olyan mér­tékű, mint a törvénybe fölvett tájékoztató példákban. Minthogy pedig a proletárdiktatúra közegei által elkövetett zsarolások leg­többje — amint arra e határozatnak indokai, de a 6. sz. dönt­vény indokolása is már rámutatnak — olyan természetű, hogy azoknál a sértettek élete, testi épsége, szabadsága s más legfőbb java volt komolyan veszélyeztetve, ennélfogva ezeket az eseteket legtöbbször a Btk. 353. §. 1. pontja szerint lehet minősíteni és bűntett gyanánt büntetni. Az adott tényeknek gondos bírói érté­kelése mellett megtehető ez a törvénynek erőszakos kiterjesztése nélkül, mert a proletárdiktatúra közegeinek az általános meg­félemlítés rettegtető hatását kihasználó eljárása — az esetek leg­többjében valóban életet veszélyeztető, vagy súlyos testi, lelki megpróbáltatásokkal járó, vagy ha nem is teljes, de többnyire súlyos anyagi romlással fenyegető volt. Az ilyen súlyos esetek­nek az egyszerű zsarolás vétségének körébe való sorolása a Btk. 353. §. 1. pontjának félreértésén alapszik s kirívóan indokolat­lan, mivel a társadalmat a törvény által előírt megfelelő erejű védelemtől fosztja meg. Kelt Budapesten, a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1921 március 18. napján tartott ülésében. A kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1921 márc, 18. napján hozott ezen 7. számú büntető döntvénye az 1921 már­cius 30. napján tartott ülésén hitelesíttetett. •K * - Az indokolásban hivatkozott B I. 3409 4920. száma JEH. határozatok a jelen kötetben 7. sorszám alatt közöltük. V. ö. még Degré: BJT. LXXIII. 39. — A Kúria jogegységi tanácsának 6. számú büntető döntvényét fennebb 16. sorszám alatt közöltük.

Next

/
Thumbnails
Contents