Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár. 16. A ni. kir. Kúria jogegységi tanácsának H. számú büntető döntvénye. «A proletárdiktatúra idején az úgynevezett tanácsköztársaság nevében eljáró egyéneknek a tanácskormány vagy szervei vagy közegei által kiadott rendelkezésekre való utalással történt föllépése már magában véve kimeríti-e a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás tényálladékához tartozó, erőszak vagy fenyegetés fogalmát, avagy pedig a zsarolás megállapításához még az is szükséges-e, hogy a terhelt egyén ezenfelül valamely külön erőszakot, vagy fenyegetést alkalmazott légyen avégből, hogy a sértettet valaminek cselekvésére, eltűrésére, vagy elhagyására kényszerítse ?» (E határozat alapjául szolgált egyrészről a balassagyarmati kir. törvényszéknek B. 1092 1919. és az egri kir. törvényszéknek B. 702 1920. számú — másrészről a székesfehérvári kir. törvényszéknek B. 1232 1919. számú jogerős ítélete.) Határozat: A proletárdiktatúra idején az úgynevezett tanácsköztársaság nevében eljáró egyéneknek a tanácskormány vagy szervei vagy közegei által kiadott rendelkezésekre való utalással történt parancsoló, követelő fellépése — amennyiben e fellépés a Btk, 350. §-a által védett jogok sérelmével járna és az eljáró egyén szándéka a zsarolási célzatot is átfoglalja — a tettes külön erőszaka, fenyegetése nélkül is kimerítheti a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás tényálladékához tartozó erőszak vagy fenyegetés fogalmát. Indokolás: Az elvi döntés alapjául a fentebbi jogerős kir. törvényszéki ítéletekkel elintézett következő esetek szolgálnak: 1. A balassagyarmati kir. törvényszék B. 1092/1919—2. számú jogerős ítéletével azt a tényállást fogadta el valónak, hogy a vádlott a proletárdiktatúrának egy gazdasági biztosával mint megbízott szakértő ki lett küldve Bélahalmára, hogy a sértett gazdaságában állapítsák meg a gazdaság hússzükségletét, a fölösleget vegyék el és hozzák be. Ez meg is történt s ily móddal Biintetűjogi Döntvénytár. XIV. \\