Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár. i".* 14. /. A Btk. 307. §-ában említett «súlyos bántalmazás)) fogalmát a súlyos szóbeli sértés is megállapíthatja. — //. A vádlott részéről kezdemény ezett civódás és becsmérlő kifejezések viszonzásául a sértett részéről a vádlott ellen használt becsmérlő kifejezés nem tekintetett oly súlyos bántalmazásnak, amely a Btk. 307. §. 2. bekezdésében meghatározott minősítésnek alapul szolgálhatna. (Kúria 1920 nov. 2. B I. 2742/1920. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be: a védő a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, a főtárgyaláson előterjesztett védelemből következtetve azért, mert a bűncselekmény nem a Btk. 307. §-ának 2. bekezdése szerint minősíttetett és a büntetés enyhítése végeit. .. . A panasz alaptalan. A védő panasza alaptalan azért, mert a súlyos szóbeli sértés is megállapíthatja ugyan a Btk. 307. §-ának 2. bekezdésében megjelölt súlyos bántalom jogi fogalmát, a kir. ítélőtábla azonban helyesen járt el, amikor azt állapította meg, hogy a vádlott által kezdeményezett civódás és becsmérlő kifejezések viszonzásául a sértett által a vádlott ellen használt becsmérlő kifejezés a vádlottal szemben nem képezett olyan súlyos bántalmazást, amely a Btk. 307. §-ának 2. bekezdésében meghatározott minősítésnek alapul szolgálhatna. •K * = A súlyos bántalmazás szóbeli sértésben is állhat: BJT LXV. k. 148. és BDtár VIII. 148. Ugyanígy: a BHT 380. sorszám alatt közölt EH. 15. /. A St. 47. §-a értelmében a nyilvános főtárgyalás közlése miatt abban az esetben nincs helye bűnvádi eljárásnak, ha a közlés hív szellemben és igazán történt, Hív szellemű a közlés, ha nincs