Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

18 Büütelőjogi Döntvénytár. A kir. ügyész egyebeken felül e cselekményeikéit a Btk. 350. §-ában meghatározott s a 353. §. 2. pontja szerint minősülő 191 rendbeli zsarolás bűntettével vádolta meg á fent nevezett vádlottakat. A k—i kir. törvényszéknek a 4039 1919. M. E. sz. rendelete alapján eljáró ötös-tanácsa a vádlottakat a zsarolás bűntetteinek vádja alól felmentette azért, mert nézete szerint a vádlottak «nem a közhivatalnoki minőség színlelésével, hanem megbízatás alapján jártak el. Minthogy pedig a vádlottak a lakásrekvirálásokat még a Károlyi-kormány által kiadott és ma is érvényben álló lakásrendelet alapján végezték, a vád tárgyává tett ez a cselekményük zsarolást nem képez, az nem bűncselekmény)). A koronaügyész ezt az ítéletet törvénysértőnek tartja s ellene a jogegység érdekében perorvoslattal él azért, mert a kir. törvényszék a vádlottakat a Btk. 461. §-ában foglalt jogszabállyal szemben, tehát törvényellenesen különös megbízatásuknál fogva eljárt közhivatalnokoknak tekintette, holott a vádlottak csak magánemberekként cselekedtek; továbbá, mert a magánszemélyek gyanánt eljáró vádlottak a közhivatalnoki minőséget színlelték, — ily minőségben használt fenyegetéseik s magatartásuk a zsarolás bűntetteinek minden alkotó elemét kimerítette, — tehát bűnösöknek voltak volna kimondandók. A perorvoslat abban a részben, hogy a kir. törvényszék a vádlottakat a törvény megsértésével tekintette közmegbízatásban eljáró közhivatalnokoknak, alapos, azért a Bp. 442. §-a értelmében a kir. Kúria ezt a rendelkező részben ki is mondotta. A kényszerítő erővel (imperiummal) rendelkező, vagy a csak gondozó jellegű közhivatalnoki minőség ugyanis — származzék az akár kinevezésből, akár választásból, akár különös megbízatásból — a magyar alkotmányjog értelmében joghatályosan csak akkor jön létre, ha-az a törvény által megjelölt közjogi forrásból eredt; vagyis, ha azt törvény által erre rendelt tényező az előírt módon ruházza az illetőre, aki a megbízatást elvállalja avégből, hogy a magyar állam akaratát törvény által megszabott hatáskörében és eszközökkel végrehajtsa. Mindezek az alkotmányjogi kellékek a vádlottaknál hiányoznak, mert ők megbízatásukat egy a magyar alkotmány s az egyéb magyar törvényeket félrevető és az egész állami jogrendet felborító erőszakos, forradalmi alakulattól nyerték, s mint annak önkéntes eszközei, ténykedésükkel és a magatartásukkal az alkotmányon és a törvényes renden kívül helyezték magukat. Ezen mitsem változtat az a körülmény, hogy a vádlottak esetleg egy a törvényes rend idejéből származó hivatali szervezet körében helyezkedtek el és nagyjából állítólag a régi szabályokkal éltek ;