Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)
Büntetőjogi Döntvénytár. 91 A kir. Kúria: ... Az uzsorabíróság ítéletének a minősítésre és ezzel kapcsolatban a büntetésre vonatkozó része is ;i Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból megsemmisíttetik : a vádlott egyrendbeli árdrágító visszaélés bűntette helyell bűnösnek mondalik ki az 1920 : XV. tc. 1. $-ának 1. pontjába ütköző és az 192*0 :XXVI. ,('- s >;-;i szerinl minősülő három rendbeli árdrágító visszaélés bűntettében.... Indokok: ... A megállapított és az iratok tartalmánál egyező tényállás szerinl a vádlott 1920. é\i október hó folyamán 1 <{ búzáén D. Erzsébettől 2000 K-t; V. Sándortól 2145 K-t; I q kétszereséri pedig V. Borbálától 1900 K-t követeli dacára annak, hogy a jelzett időben a búzának 800 K és a kétszeresnek 700 K volt a hatóságilag megszabott legmagasabb ára mélermázsánként ; a vádlott továbbá nemcsak a nevezetteknek, hanem másoknak is adott el hasonló árakon gabonát; V. Borbála vallomása szerint pedig a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének helyén és idejében a lakosság gabonához alig tudott jutni és a halóságoktól még vetőmagot sem kapott... Ezen megállapított tényekből az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra. hogy a vádlott a közszükségleti cikket képező búzáért és kétszeresért három esetben a hatóság állal megállapított legmagasabb árnál jóval'többet követelt; és hogy ezen cselekményeit a közellátás érdekeit súlyosan veszélyeztető mértékben és üzletszerűen követte el... Alaptalan a védő állal a Bp. 385. 1. b) pontja alapján bejelentett semmisségi panasz azért, mert az uzsorabíróság ténymegállapítása szerint a vádlott e bűnperben szereplő három sértetten kívül másoknak is adott el hasonló árakon gabonaneműeket. A lényeknek ezen sorozatából pedig következik, hogy a vádlott állandó, tartós jövedelemszerzésként követte el a vádbeii cselekményeket, s így az üzletszerűség ismérveinek fennforgására és a közellátás érdekeinek súhos veszélyeztetésére tekintettel a vádlott cselekményei az 1920: XXVI. tc. 8. S-ának rendelkezése szerint bűntettekké minősülnek és ehhez képest a kir. törvényszék minősítése helyes ... A kir. ügyész által a Bp. 38o. 1. b) pontja alapján bejelentett panasz alapos,. A megállapított tényállás szerint a vádlott három különböző személlyel szemben követte el az árdrágító visszaélés bűntettét és pedig nem egyszerre egy időben, hanem különböző időben. A sértett jogalany különbözőségére és arra tekintettel, hogv mindegyik esetben külön- akaratelhatározás volt a cselekmény