Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. 73 kításra való sikertelen készség azért sem enyhítő, mert indítóoka a bujaság volt. A büntetlen előélet, a beismerés az alacsony műveltség ily formán értékelt enyhítő körülményeit jelentékenyen kiegészíti s értéköket megletézi a 21 és 11 éves életkor, amely csak másfél évvel haladja meg azt az életkort, amely a Bn. 32. §-a szerint a gyilkosságnál a halálbüntetés alkalmazását kizárja. Az enyhítőkkel szemben viszont felelte nyomatékos súlyosító körülmény az, hogy a vádlott egy fiatalkorú fiút, a megöllnek fiát, a nemi közösülésre való tanítással s a saját leslének átengedésével, magához kölölte, a fiút apja meggyilkolásában tettestársává telte; továbbá az, hogy orvul gyilkolt, hogy folytatólagosan hamisan vádolt és ártatlan embereket fogházba juttatott. Ezen elég tekintélyes számú és nyomatékú súlyosító dacára a Kúria az enyhítő körülményeket és elsősorban a nemi élettel kapcsolatban veszélyes fiatalabb kort túlnyomóaknak fogadta el, a büntetés kimérésénél a Btk. 91. §-át alkalmazta, s ennek második bekezdése értelmében a vádlott összfőbüntetését életfogytigtarió fegyházban szabla ki; mert ezt a büntetést figyelemmel a Blk. iö. és 48. §-ára is olyannak találta, amely a vádlott bűnösségi fokának a bűncselekmények tárgyi jelentőségének egyaránt megfelel, sőt időt, módot nyújt arra is, hogy a vádlott erkölcsileg megtisztulva, megjavulva még hasznos tagként térhessen vissza abba a társadalomba, amelyből súlyos bűncselekménye kizárja. EbbŐI következik az is. hogy a Kúria a Blk. 92. £-ának alkalmazására törvényes alapot nem talált, s a védelem ez irányú panaszát, valamint a már fentebb felsorolt többi alaptalan semmisségi panaszt a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében elutasította. ... = Az ügy megítélése szempontjából nem lényeges ténykörülményt nem kell felvenni a ténykérdésbe, a javaslatba hozott döntő jelentőségű ténykörülménveknek a felsorolása pedig nem kell, hogy a javaslatba hozott kifejezések használatával történjék: BDtár IX. 51., SS. Közömbös ténykörülménynek a ténvkérdésbe való felvétele mellőzhető : BJT. LXVIL k., 265. lap. A kérdések megállapításánál a vádló részéről javaslatba hozott szövegtől el lehet térni: BJT. LII. k., 173. lap, LXII. k., 59. lap. — A Kúria gyilkosságot állapított meff szemben az esküdtbírósággal, amely az előre megfontolt szándékot nem látta fennforgónak: BDtár IX. öl. — A vádlott védekezési szabadságának határai: BJT. XXXVIII. k., 156. lap, XL1V. k., -2/6. lap, LXI. L, 44. lap. — EsküvH meg nem erősített tanúvallomásért felelősségrevonás a Btk. :!/'*. i-a alapján: BDtár IX. 199., X. 37., BJT. LXHI. L, 127. lap. A sértett mint -bűnpártoló : BJT XXXIX. k.. 319. lap. — Csak önállólag, a saját elhatározásból történt fellépést lehet «vádolási>-nak tekinteni : BDtár X. 95.