Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

IV Tartalommutató. kereskedő figyelmét ezzel lekötötte, a másik vádlott pedig árú megtekintésének ürügyével olykép helyezkedett el, hogy elfedte a harmadik vádlottat, aki őrizetlen pillanatban az árúkat ruhája alá rejtette ... .... _ .... L — — - 28 74. §. 9. III. Az a körülmény, hogy a tettes szándékos emberölés bűntettében mondatott ki bűnösnek, nem zárja ki a bűnsegéd cselekményének gyilkosságkép való minősítését .._ .... _ 15VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 79. §. 7. A jogos védelemnek feltétele a támadás jogellenessége és a védekezés szükségessége. Aki a támadást jogellenes magatartásával — szóbeli sértésekkel és felfegyverkezetten törtónt fenyegetéssel — maga hívta ki, a célzatos viselkedésével előidézett erőszakoskodással szemben jogos védelemre nem hivatkozhatik 12 89—91. §-ok. 9. IV. Szándékos emberölés esetében súlyosító körülményül vétetett a büntetés kimérésénél, hogy a vádlott anyósát ölte meg 15 11. III. Testi sértés esetében a büntetés kiszabásánál nyomatékos súlyosító körülmény, hogy a cselekmény oly eredményeket idézett elő, amelyeknek már egyike is a Btk. 303. §-a szerint minősíti a sértést ._ .... .„ .._ .... _ „ „ .... 22 30. VI. Enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabásánál, huszonkettedik életévét meg nem haladott nő által elkövetett gyilkosság esetében .„ „„ .„ .... „ .... 65 92. §. " 17. Oly esetben, midőn a törvény a bűntettre tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést állapít meg, nagy nyomatékú és nagyszámú enyhítő körülmények okából a fegyházbüntetés két évi tartamban is kiszabható ; ha ez a büntetés is túlszigorú volna, börtönbüntetést kell megállapítani, a börtönbüntetés azonban nem szabható ki oly tartamban, mint amely tartamú szabadságvesztésbüntetés fegyházban is kiszabható lett volna .._ 39* VIII. FEJEZET. A bűnhalmazat. 96. §. 43. L Az a körülmény, hogy a vádlott ugyanazon egy sértett és ugyanazon egy érdek ellen irányuló több bűncselekmény elkövetését előre elhatározza, még nem hozza létre a cselekményegységet képező folytatólagosságot; folytatólagosság csak akkor áll elő, ha oly részcselekmények forognak fenn, amelyek az akarategység és a folytatólagosan egymásba kapcsolódó cselekvőség révén jogi és természetes egységet alkotnak és ehhez képest egyetlen összeredményt létesítenek.^. „ „_ __ „ 106