Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

64 Büntetőjogi Döntvénytár. általán nem lehet akadálya az, ha sértett a vádlottnak fondorlatosan megtévesztő eljárásával szemben nem fejtette ki a rendes és kellő gondosságot. Mert a törvény szempontjából lényeges és fontos csakis az, vájjon a vádlott eljárása alkalmas volt-e a sérteti megtévesztésére és illetve benne oly képzelet tudott-e felkelteni, hogy vádlott fizetőképes egyén és hogy az a ház 25,000 K vételárát a kitűzött halárnapon ki fogja fizetni. És a Kúria egyezően az elsőbírósággal az ez utóbbi által nagyon helyesen megállapított és az ítélőtábla részéről is valónak elfogadott s ez okból ehelyütt is kötelezően irányadó tény állásból és különösen abból a tényből, hogy sértett magát a vádlottat és ennek vagyoni viszonyait nem ismerte, de viszont jómódú embernek ismerte annak néhai atyját, továbbá abból a tényből, hogy a vádlott ügynök kíséretében jelent meg a sértettnél, azzal a házra alkudozott, a vételárban vele határozottan megállapodott, anélkül, hogy a hitelbe vásárlási és teljes vagyontalanságát még csak szóba is hozta volna; végül abból a tényből, hogy a vádlott a sértettet a szerződés irásba foglalása végett ügyvédjéhez utasította és ott az ügyvéd kérdésére, hogy mikor kívánja a 25,000 K-t kifizetni, azt a látszatot keltve, mintha a szóban forgó összeget ügyvédjénél már letétbe helyezte volna, azt felelte : «ahogy ügyvéd úr gondolja)), minek folytán a szerződésbe belevétetett, hoi,y vádlott a teljes vételárat 1916 november 1-én, tehát egy hónap múlva fogja kifizetni: azt a jogi következtetési vonta le, hogy a vádlottnak ez a magatartása teljesen kimeríti a törvényben előírt fondorlatot és a sértett megtévesztésére mindenképen alkalmas volt. Ezt kétségtelenné teszi ama tény is, hogy a sértett a vádlott megtévesztő viselkedésének hatása alatt még abba is beleegyezett, hogy a vádlott tulajdonjoga még a vételár lefizetése előtt bekebelezthessék. De a jogtalan vagyoni haszonszerzésre irányuló célzat is fennforgott a vádlott részéről. Mert hiszen vádlott egy fillér pénz nélkül 25,000 K értékű házat és arra nyoníban 18,000 K kölcsönt szerzett, mely pénzből a saját ügyvédje költségeit és díjait is kifizette; azután pedig behurcolkodott a kérdésben forgó házba, hol ingyen lakik a mai napig is. Tehát vádlottnak lényleges anyagi haszna származott az ügyletből, a sértettnek pedig a 4000 K meghaladóan kárt okozott, mert a 10,530 K hátralékos vételárról adott váltója behajthatatlannak bizonyult és mert a vádlott bűncselekménye a sértettét nagy költségekkel egybekötött különböző peres és perenkívüli eljárások megindítására kényszerítene. A törvény szempontjából egyébiránt nem is szükséges, hogy