Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)
Büntetőjogi Döntvénytár. HU közzétevő tettestársa annak, aki a tilos tartalmú hirdetést megfogalmazza és a közzétételt megrendeli. (Kúria 1919 jan. 28. B III. 4772 1918. sz.) A Kúria: Semmisségi panaszokat elutasítja. . . Indokok: . . . A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján érvényesített panaszok alaptalanok, mert az ítélőtábla a valókul elfogadott tényekből helyes következtetéssel -állapította meg, hogy a vádlottak egy-egy sajtótermékben közzételt hirdetésekben magzatelhajtásra szolgáló módot ajánlottak. ...Az ítélőtábla ítéletének vonatkozó indokolásán felül még azért is, mert abból a körülményből, hogy a kizáróan^ hölgyekhez intézett hirdetésekben az a cél, melynek a «meglepő hatású szerek*, ((biztos hatású teakülönlegességek)) ((kimaradásnál rendelendő biztos hatású különlegességek)), ((gondoktól megóvó meglepő hatású különlegességek)) és ((gondoktól megóvó teljesen ártalmatlan különlegességek)) ajánltattak, kifejezetten megjelölve nincsen, holott ha a vádlottak nem azt célozták, hogy a hirdetett szereket és különlegességeket, mint magzatelhajtásra szolgá1 lókat ajánlják, a cél megjelölésének mi akadálya sem volt, ugyancsak azt a jogi következtetést kellett levonni, hogy a vádlottak a titokzatos szövegezésű hirdetésekben magzatelhajtást szolgáló- módot ajánlottak; továbbá, mert a St. 24. §-a 9. pontjának 6) bekezdése csupán a magzatelhajtásra szolgáló módnak vagy alkalomnak sajtótermékben való ajánlását tiltván és az e tilalom megszegésével elkövetett vétség tényálladékát kizáróan a jelzeit ajánlásnak sajtótermékben való közzététele állapítván meg, nyilvánvaló, hogy e vétség az ajánlott módnak vagy alkalomnak magzatelhajtásra való alkalmasságától függetlenül, egyedül annak sajtótermékben való kifejezett vagy burkolt ajánlásával létesül. Ebből pedig okszerűen következik, hogy az a körülmény, hogy az ajánlott mód vagy alkalom a magzatelhajtásra valóban alkalmas-e, mint az id. törvényszakasz 9. pontjának b) bekezdésében meghatározott tényálladék körén kívüleső, a vétségnek nem tényálladéki eleme. A Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján a minősítést illetően bejelentett panaszoknak azért nincs alapjuk, mert a szóbanforgó vétség az ítélőtábla ítéleteiben kifejtett helyes jogi okoknál fogva a St. 32. §-ában meghatározott sajtó útján elkövetett bűncselekménvek fogalma alá nem vonható. Minthogy pedig a St. 32. £-ának második bekezdése az általános büntetőtörvények rendelkezéseitől való azt az eltérést, hogy a felelősség kérdésében a sajtójogi felelősségnek a St. 33— 36. §-aiban meghatározott szabályai alkalmazandók, csupán a