Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. Ez a panasz alaptalan, mert az alsófokú bíróságok a beszerzett törzsköny\i kivonat nyomán megállapították, hogy a vádlott lopás miatt két büntetést állott ki és pedig a zentai járásbíróság J 915. B. 5707 2. számú ítélete alapján öt napi fogházbüntetést 1916 jan. 15-től 20-ig, az újvidéki törvényszék 1917. B. 288 6. sz. elsőfokú ítélete alapján 14 napi fogházbüntetést 1917 máj. 8-tól 22-ig: nyilvánvaló tehát, hogy a vádlott által 1917 július 26-án elkövetett lopást a Btk. 338. §-a szerint kell minősíteni arra való tekintet nélkül, hogy a két előző lopást milyen sorrendben követte el . . . 23. /. A Btk. 391. §-ába ütköző közokirathamisítás •a jogtalan vagyoni haszon szerzésének céljából csak abban az esetben esik a Btk. 392. §-dnak minősítése alá, ha a tettes a hamis közokiratot egyenesen abból a célból készíti, vagy valódi közokiratot — tartalmának megváltoztatásával — egyenesen abból <i célból hamisít meg: hogy a hamis vagy meghamisított közokirat felhasználása útján s a felhasználásban rejlő kauzalitásként ő maga vagy más jogtalan vagyoni haszonhoz jusson. — //. A Btk. k6i. §-a a közhivatalnoki minőségei nem köti a közhivatalnok közjogi fogalmához, hanem — szolgálatának a közérdekkel való kapcsolatánál, ebből kifolyó különleges helyzeténél s visszaélésének súlyosabb beszámítás alá eső megítélésénél fogva — tekintet nélkül arra, vájjon tett-e esküt vagy fogadalmat s tekintet nélkül alkalmaztatásának időtartamára közhivatalnoknak tekint mindenkit, aki törvényes helyről nyert alkalmaztatásában az állam közigazgatási vagy igazságszolgáltatási vagy valamely törvényhatóság vagy község hatósági teendőjének teljesítésére hivatalánál, szolgálatánál, vagy különös megbízatásánál fogva kötelezve van. (Kúria 1919 febr. fi. B IV. 5770/1918. sz.) 4*