Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. A panaszoknak a Bp. 38o. §-ának 1. a) pontjára alapított részét tehát, amely alapon panasz sikeresen csak akkor érvényesíthető, ha a bíróság a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését nem alkalmazta, vagy tévesen alkalmazta abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapítja-e valamely bűncselekmény tényálladékát; a Bpn. 36. §-ának első bekezdésére tekintettel a Kúria elutasította. De ugyanezen törvényhelyre hivatkozással elutasította az államügyész panaszát is, mert a vádlott büntetlen előélete mellett az, hogy a cselekményét, bár háború idején, de a házastársa érdekében, vélt sérelmük orvosolhatása végett követte el, olyan nyomatékos enyhítő körülmény, mely a büntetésnek a Btk. 92. §-ának alkalmazásával való rendkívüli enyhítését indokolja. * * = Kétséges, vájjon a fegyveres erő céljára történő szolgáltatás alatt a népfelkelői szolgálatot is érteni kell-e: v. ö. az 1ü 15 : XIX. tc. javaslatának miniszteri indokolását (Igazs. Javasl. Tára XV. 138. lap). — A részleges jogerőre nézve 1. BDtár IX. 23., 92., XI. 169., XII. 10., 63. 16. I. Törvény javaslatának indokolása mint a törvénymagyarázat eszköze. Az indokolás állásfoglalása hiteles magyarázatkép csupán oly esetben fogadható el, ha az összhangban van a törvény rendelkezéseibe befoglalt rendszerrel és a törvény jogi értékeléseinek alapelveivel. — //. A Btk. U10. §-a a vesztegetés előkészületi cselekményét nyilvánítja bűncselekménynek. Ha a cselekmény az előkészület köréből kinőve a kísérlet vagy a bevégzés fokára emelkedik, a Btk. klO. §-a nem alkalmazható. Az előkészületi cselekmény köréből kilépő aktív megvesztegetésére a bűnrészesség szabályait kell alkalmazni. (Kúria 1919 január 21-én. B. IV. 1357/1918. sz.) A Kúria: Semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: Az ítélőtáblának mint másodfokú bíróságnak ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be: a védő a Bp. 385. §. 3*