Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

3á Büntetőjog Döntvénytár. kincstár követeléséi és a saját tartozását a csekély vételárral is apasztotta. Hogy pedig a vádlott a két eladott lóért a beszolgáltatottnál nagyobb ári kapott volna és annak jó részét magának megtartotta volna, arra nézve tény valónak elfogadva nincs, s így bár a vádlott a két elidegenített lóval mint sajátjával rendelkezett, nincs ténybeli alap arra néz\e sem, hogy e tettében őt jogtalan eltulajdonílási szándék vezette. Mindezeknél fogva, minthogy a valónak >ett tényállásból a jogi védekezés alaposságára is lehel következtetni, a vádlott bűnössége meg nem állapítható, az ítélőtábla tehát tévedett, amikor a vádlottat bűnösnek mondotta ki. A felmentés következménye az, hogy a főállamügyész semmisségi panasza tárgytalanná vált és felülvizsgálat alá nem vétetett. /. A népfelkelői szolgálat (1912 : XXX tc. 7. §.) a fegyveres erő céljára törvény alapján járó szolgáltatás. Ehhez képest,, aki ily szolgáltatás kivetése körül közreműködő közhivatalnok részére a közhivatalnoknak hivatalánál fogva teljesítendő cselekményeért ajándékot igér, az 1915: XIX. tc. 10. §-ában meghatározott bűncselekményi követi el akkor is, ha kötelességszegésre irányuló célzat nélkül cselekedett. — //. Oly esetben, midőn az államügyészség a Btk. MO. §-ában meghatározott vétség miatt emelt vádat és az alsóbíróság a vád tárgyává tett cselekményt a vád szerint minősítette, holott a cselekmény helyesen az 1915 : XIX. tc. 10. §-ának 2. bekezdése szerint lett volna minősítendő, a vádlott terhére pedig perorvostat nem használtatott: a Kúria perorvoslat hiányában a vádlott terhére nem vizsgálhatja ugyan felül a minősítést (Bp. 387. §. 1. bekezdés), de felmentő ítéletet sem hozhat, mert ily ítélet hozatalának a Bp. 326. §. 1 pontja alapján csak akkor van helye, ha a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény.