Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

112 büntetőjogi Döntvénytár. Az alsófokú bíróságok ugyanis a valónak elfogadott tényekből a büntetőtörvény megsértésével vonták le azt a következtetést, hogy a lefoglalt téglák szoros zár alá nem vétetvén : az üzlet folytatásaként jogszerűen eladhatók voltak, a gerendáknak az épületbe beépítése pedig, miután ez az ingatlan elárvereztetett és abból a jelzálogos hitelezők kielégíttetlek : jogtalan eltulajdonításnak nem tekinthető. Téves ez a jogi álláspont az alsófokú bíróságok részéről megállapított ama tényállás mellett is, hogy vádlott F. Jakab végrehajtató hitelezője részére az 1913. évben fizetéseket teljesített. Ugyanis az alsófokú bíróságok nem állapították meg tényként azt, hogy vádlott az árverés előtt többi végrehajtató hitelezője követeléseire bármit is tizetelt és hogy az árverés előtt F. Jakab részére teljesített fizetéssel ennek követelését egészen kiegyenlítette. A foglalás ténye pedig — szoros zár alkalmazása nélkül is — végrehajtási zálogjogot ad a végrehajtató összes hitelezőknek, akik e zálogjoguknál fogva jogosítva vannak a lefoglalt dolgokból aránylagos kielégítést szerezni, az az eljárása tehát vádlottnak, hogy az eladott téglákért befolyt összegből csupán F. Jakab részére teljesített fizetést a többi hitelező jogos érdekét sértette. Ily körülmények közt nyilvánvaló, hogy a lefoglalt téglák eladása jogtalan volt és a vádlott mentségére nem szolgálhat az, hogy a lefoglalt dolgok szoros zár alá nem vétettek, valamint az sem, hogy az eladás az üzlet folytatásaként történt; s pedig annál kevésbé, mert a Btk. 359. §-a egyaránt büntetendőnek jelenti ki a lefoglalt dolgokkal A aló jogtalan rendelkezést akár alkalmaztak szoros zárt. akár nem. A gerendáknak a foglaltató hitelezők előzetes hozzájárulása nélkül történt beépítésével pedig vádlott azokat a végrehajtató hitelezők elől egyedileg elvonta, azoknak az ingókra kitűzött árverésen való eladását megakadályozta, ezekkel a bírói zár alá vett dolgokkal reMt, mint sajátjával jogtalanul rendelkezett és ezzel szemben a bűnösség kérdésének elbírálásánál közömbös az a körülmény, hogy az ingatlan később elárvereztetvén, annak vételárából a jelzálogos hitelezők követeléseikre kielégíttettek. . . * * — Az a körülmény, hogy a zárgondnok a nyilt árúűzlelben lefoglalt ingókat nem vette szoros zár alá, hanem a végrehajtást szenvedőnél hagyta, nem zárja ki a Btk. 359. j-a alá eső bűncselekmény megállapítását: BBtár V. 195.