Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

VIII Tartalommutató. gos foglalkozása vagy főkeresetforrása ; ez a minősítés akkor is fennforog, lia a vádlott az orgazdaságot akár csak mellékkeresetkép is, de a tartósság célzatával azért űzi, bogy azzal jövedelmet szerezzen vagy jövedelmét szaporítsa. — II. Az üzletszerűen elkövetett orgazdaság egyes esetei nem állanak halmazatban egymással, hanem jogi egységet alkotnak .„. 74 376. §. 6. II. A Btk. 376. §-ában meghatározott bűnpártolás csupán oly bűntettekre és vétségekre vonatkozóan követhető el, amelyek a Btk.-nek az orgazdaságot meghatározó 3^0. §-ában nincsenek felsorolva _ „ „ „ „ .._ ..„ .... .. 10 XXXI. FEJEZET. A csalás. Bn. 50. §. ^9.1. Csalásban mondották ki bűnösnek a vádlottat, aki teljesen vagyontalan létére készpénzfizetés Ígérete mellett ingatlant vásárolt, az eladót arra bírta reá, hogy még a vételár lefizetése előtt bekebelezési engedélyt adjon, majd az ingatlant az elérhetett legnagyobb kölcsön felvételével nyomban megterhelte s az ilykép szerzett kölcsönnek is csupán egy részét fordította vételár-tartozásának kiegyenlítésére. — II. Fondorlat alatt érteni kell minden oly valótlan állítást, cselekményt vagy általában rosszhiszemű magatartást, amely alkalmas arra, hogy a sértettet megtévessze és őt a vádlott által célzott elhatározásra és cselekvésre reábírja; ravaszság, fogás vagy ügyes mesterkedés a fondorlatnak nem tényeleme. Az, hogy sértett a vádlottnak fondorlatosan megtévesztő eljárásával szemben nem fejtette -ki a rendes és kellő gondosságot a fondorlat megállapításának nem akadálya. — III. A csalásnak nem tónyálladéki eleme a vagyoni haszon elérése, a vagyoni haszon csupán mint a cselekvés célzata szerepel a tényalladéki elemek között. — IV. A Btk. 3S4. í-ában meghatározott kereten túlmenően csalás forog fenn, ha a vádlott nem hitel szerzésének célzatával, hanem károkozási célzattal ejtette tévedésbe a sértettet,... .... .._ .... 61 384. §. 29. IV. A Btk. 384. §-ában megbatározott kereten túlmenően csalás forog fenn, ha a vádlott nem hitel szerzésének célzatával, hanem károkozási célzattal ejtette tévedésbe a sértettet ..... .... 61 386. §. 19.1. A Btk. 386. §-ában meghatározott bűncselekmény vádja esetében az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tényekből vont következtetés útján a Kúria állapítja meg, vájjon a vádlott a hitelezők megkárosításának céljából cselekedett-e'? .... _ 44