Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. 108 mellette. Különösen kiemeli az izraelita hiten lévő esküdteket, akik közül kettőt névszerint megnevezve olyannak jelöl meg, mint aki ellene szavazott, egy meg nem nevezett pedig esetleg mellette. Ez a cikk ezek szerint az esküdtbírósági főtárgyaiásnak olyan részéről közöl tényleges adatokat, amely főtárgyalási rész a Bpn. 14-16. §§-ai értelmében a nyilvánosság teljes kizárásával folyik le ; s amelynek adatairól a hivatalos titok megsértése nélkül még a résztvevők sem nyilatkozhatnának, ha az egyébként titkosan leadandó szavazás folyamatáról s részleteiről valamiképen tudnának is. Nem szenved kétséget ezek után, hogy a vádlott kö7zétett cikke tartalmával a Bp. Élt. 20. §-ában körülírt vétség minden joiíi ismérvét kimerítette, azért bűnösségének megállapítása törvényszerű, akár eltalálta a valót a szavazás mikéntjére és érdemére nézve, akár nem, mert a törvény a vétség fogalmának teljességéhez nem kívánja azt hogy a tárgyalási titoksértés minden adata a tényleges valóságnak is megfeleljen. Itt egy magasabb köz- és fontos magánérdekeket szolgáló sajtórendőri vétségről van szó, amelyet elkövet mindenki, aki a törvény által kifejezett módon és körülmények között a tilalmat megszegi. Vádlott ezt megtelte, valóság gyanánt tett nyilvánossá olyat, amiről nem is tudhatni, valóság-e ? De akár az, akár nem, a közzététel maga a vétség tényálladékát kimeríti. Nem mentesíti ;i vádlottat az, hógy a közlemény részben téves adatokat tartalmazott : HDtár X. 197. Nem tényúlladéki elem az, hogy a tiatósígi irat egész terjedelmében közöltessék : BDtár XI. 106. 44. Oly esetben, mikor az újrafelvételi eljárásban egyetlen egy oly új tény sem állapíttatott meg, mely akár önmagában, akár az alapítélet ténymegállapításával kapcsolatosan a történelmi igazság szempontjából nóvumnak volna tekinthető: az anyagi törvény téves alkalmazása címén bejelentett semmisségi panaszt — mint amely vagy a bizonyítást lámadja meg, vagy azt célozza, hogy az alapperben jogerősen megállapított tényállás minden ténybeli