Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. de még nem volt alkotmányos kormány, tehát rendeleteinek jogérvényessége eredetileg hiányzott. Ezt megállapítani lehel, sői kötelessége a rendeletek törvényességét kutató bíróságnak. Nem szabad azonban megfeledkeznie arról, hogy a Celdúll alkotmányos élet helyreállításának nehéz műveletében fáradó nem legitimált tényezők üdvös és alkotmányos szellemű működését a később szóhoz jutó alkotmányos tényező, nevezetesen a nemzet akaratának kinyilatkoztatására hivatott, a törvényhozás halalmát gyakoroló nemzetgyűlés szentesítheti, alkotmányos erőt. jogérvényességet adhat neki utólag és" pedig oly hatállyal, mintha az erre való alkotmányos képessége eredetileg is megvolt volna. Ezt tette az adott esetben az 1920 :1. tc. bevezetése, 1. és 10. §-a, amely nemcsak egyszerű kijelentése annak, hogy az előző kormányoknak volt jogalkotóképessége, tehát rendeletkibocsátási joga, hanem határozott szentesítő akaratnyilvánítás abban a tekintetben, hogy a nemzetgyűlési választások alkotmányos jogszerűséggel készíttettek elő és vitettek A égbe, továbbá hogy az ez irányban kiadott, törvénytpótló rendeletek mindennemű vonatkozásukban alkotmányos jogérvénnyel bírnak úgy, mintha azokat eredetűéit is alkotmányos kormány törvényes jogkörében bocsátotta volna ki. Aki pedig az alkotmányosság helyreállítását célzó közjogi természetű törvény ily irányú visszahaló erejét tagadná, az alkotmányosság helyreállításának az adott cselben való lehetőségét vonná kétségbe, s abban is kételkednék, hogy a kezdetben nem legitimált módon előkészített választások eredménye: a nemzetgyűlés s annak minden törvényhozó munkája törvényszerű, amit pedig közjogilag vitássá tenni nem szabad. Mindezeknél fogva a kir. járásbíróság által törvényt sértőnek feltüntetett kormányrendeletek a nemzetgyűlésnek kellő formában kifejezett törvényes akaratából olybá veendők, mint törvénypólló alkotmányos rendelkezések, amelyeknek törvényessége azért sem lehet vitás, mert e részben az arra hivatott alkotmányos törvényhozó kifejezetten nyilatkozott és a rendeletek törvényességét törvényben kiemelten elismerte. Itt tehát nem is vitát tűrő törvénytartalom értelmezéséről, hanem kifejezett, félreértést kizáró hatályos törvényakaratról van szó. Ez az akarat az, amely ma utasítja a bírót, hogy a kötelező szavazás parancsát megszegők ellen az előírt módon járjon el, s a rendzavarást a jogforrásban megjelölt eszközökkel torolja meg, ezért kellett tehát a törvénysértést megállapítani, s a rendelkező rész .szerint intézkedni.