Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

48 Büntetőjogi Döntvénytár. 26. A büntetőtörvénynek az a rendelkezése, amely megállapítja, hogy valamely bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárás csupán felhatalmazás alapján üldözhető és hogy a felhatalmazás megadására ki jogosult, anyagi természetű jogszabály; ehhez képest oly esetben, midőn a bűncselekmény elkövetésétől az ítélethozásig terjedő időközben a büntetőtörvénynek ily tárgyú rendelkezése módosult, a Btk. 2. §-a értelmében azt az intézkedést kell alkalmazni, amely végeredményben a vádlottra nézve kedvezőbb. Felmentés azon az alapon, hogy az 1914-:XLL tc. 9. §-a 2. bekezdésének 6. pontja szerint a felhatalmazás megadására a sértettnek felettes hatósága a jogosult, ehhez képest a sértett részéről megadott felhatalmazás alapján törvényes vád nem emelhető, bár a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályban volt jogszabály (Btk. 270. §. 2. pontja) szerint maga a sértett is megadhatta a felhatalmazást. (Kúria 1948 jan. 29. B í. 5406 1917. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában meghatározott s ugyané §. utolsó bekezdése szerint hivatalból figyelembe vett semmisségi okból a Bpn. 33. §-ának 4. bekezdése értelmében megsemmisíti és a vádlottat az ellene sajtó útján elkövetett felhatalmazásra üldözendő rágalmazás, illetve becsületsértés vétségének vádja alól a Bp. 326. §-ának 4. pontja értelmében felmenti ... A semmisségi panaszok felülvizsgálata mellőztetik. indokok: A valónak elfogadott tényállás szerint a J. színházigazgató által vezetett mozgófényképfelvételek alkalmával I. Erzsébet színésznő a Szamosba fulladt. Az esetből kifolyóan J. színházigazgató a gondatlanságból okozott emberölés vétségének gyanújába került, mert M. rendőrkapitány, a nyomozás foganatosítója a kir. ügyészségnek azt a jelentést tette, hogy a színház igazgatója a színház tagjait a felvételekben való részvételre kény-