Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. 45büntethetőséget megszüntető ok torog fenn és pedig azért nem, mert a Btk. 76. §-ában meghatározott beszámíthatóságot kizáró ok csakis akkor forog fenn, ha a tettes a cselekmény elkövetésekor volt öntudatlan állapotban vagy ha a tettes, kinek elnietehetsége ugyanabban az időpontban meg volt zavarva és emiatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt; a jelen esetben azonban a vádlott csak az elsőbírósági ítélet kihirdetése közben esett elmebetegségbe. De szoros törvénymagyarázat mellett nem volna alkalmazható a jelen esetre a Bp. 264. §-ának 3. pontja és illetve 272. $-a sem, mely arra az esetre vonatkozik, amikor a gyógyíthatatlan, a beszámíthatóságot kizáró elmezavar a bűnper előkészítése folyamán, a vád alá helyezési perszakban, az elsőbírósági főtárgyalás előtt állapíttatik meg. Megtelelő törvényes rendelkezés híjján a bíróságnak a jogh'asonszerűség elvei szerint kellett tehát a felmerült vitás perjogi kérdési eldönteni s e részben a másodbíróság végzése a törvény szellemének, a helyes törvénymagyarázatnak és a törvény logikai rendszerének megfelel. Ugyanis kétségtelen, hogy a beszámíthatóságot kizáró, gyógyíthatatlan elmezavarban szenvedő egyén előtt az elsőbíróság ítélete ki nem hirdethető, vele tárgyalás nem tartható, mert perjogi cselekvőképessége hiányzik ; már pedig az eljárási jognak alapelve az, hogy perjogi cselekmény csak oly féllel végezhető, aki perjogilag cselekvőképes, vagyis beszámítható. A joghasonszerűség elvéből következik tehát, hogy a Bp. 264. §-ának 3. pontja, mely szerkezeténél fogva magában foglalja nemcsak a beszámíthatóságot, hanem a perjogi cselekvésképességet kizáró elmebetegséget is, mennyiben nem határozza meg, hogy mily időpontban kell az elmebetegségnek fennforogni; az egész eljárás folyamán alkalmazandó mindaddig, míg az ítélet jogeicie nem emelkedik, mert ezen perszakban hasonló esetről már a Bp. 502. és 507. §-ai rendelkeznek. A védőnek az elévülés kezdetére vonatkozó érvelése a kitejtettekre tekintettel tárgytalan. A felfolvamodások ennélfogva alaptalanok. 25. / A Btk. 291. §-a szerint minősül az emberölés vétsége oly esetben, midőn a foglalkozására nézve egyszerű, gépkezelő vádlott megfelelő szakértő alkalmazásának mellőzésével vállalkozott gépkazán