Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. 35 vonatkozóan tett kijelentés után folytatott eljárással együtt, hivatkozással a Bp. 384. §-ának 11. pontjára, megsemmisítette és az eljárást a Bp. 527. §-a alapján megszüntette. Ennek indokolására azt hozza fel a kir. törvényszék, hogy «bűnügyekből kifolyólag a kincstárt érdeklő mindennemű viszonylatban a kir. ügyészség képviseli annak érdekeit is; a katonai kincstár képviselőjének tehát külön pótmagánvádlói jogosultsága nincs;). Ez a kijelentés téves, mert az 1874 : XXXIII. tc. 1. §-a szerint az állam közérdekeit büntető ügyekben a kir. ügyészség képviseli ugyan, a jelen esetben azonban nem az állam közérdekéről, hanem az államkincstárnak magánjogi (vagyoni) sérelméről van szó, oly intézkedése pedig a törvénynek, melynél fogva a kincstárt érdeklő mindennemű viszonylatban bűnügyekben a kir. ügyészség képviselné, nincs. Ezekből folyólag tekintve, hogy a katonai kincstár, mely a feljelentett bűncselekmény által vagyonjogaiban sérelmet szenvedett, a Bp. 13. §-ának 6. bekezdése értelmében sértettnek tekintendő s mint ilyen mindazokat a jogokat gyakorolhatja, melyeket a Bp. 42. §-a a sértett részére biztosít s melyeknél fogva az a vádnak a kir. ügyészség részéről történt elejtése esetén a vád képviseletének átvételére és pótmagánvádlóként való fellépése jogosult, tekintve továbbá, hogy a katonai kincstár mint sértett bűnvádi feljelentést tett és a vádlottak megbüntetését és a kár megfizetésében leendő elmarasztalását szorgalmazta, ami á pótmagánvád emelésére való jogosultságot is magában foglalja; valamint tekintve, hogy jogi személyek helyett a Bp. 47. §-a szerint azok képviselhetik a magánvádat, akik az illető jogi személyt magánjogi jogviszonyaiban képviselik, nyilvánvaló, hogy a katonai kincstárnak a jelen ügyben szereplő képviselője a vádnak az ügyészségi megbízott által történt elejtése folytán annak átvételére és képviseletére jogosult volt s hogy a kir. törvényszék megsértette a törvényt, midőn a képviselőnek ezt a jogosultságát el nem ismervén, a kir. járásbíróság ítéletét és eljárását törvényszerű vád hiánya indokából megsemmisítette és az eljárást megszüntette. Ezeknéltogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal, a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. * * — V. 5. BDtár III. 144. (postatakarékpénztár, mint sértett); BDtár VII. 84. (a magyar nemzeti múzeum, mint sértett.) 3*