Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

30 Büntetőjogi Döntvénytár. feltétele az, hogy a valónak megvallása valamely oly bűncselekményt foglaljon magában, melyet a tanú követett el vagy annak részese s mellékes és így figyelmen kívül hagyandó az a további kérdés, hogy a való megvallásában foglalt bűncselekmény üldözhetésének s a bűnvádi eljárás megindításának perjogi előfeltételei fennforognak-e vagy nem. ítélet hozatala folytán a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára fektetett semmisségi panasz tárgytalan. 1G. Az Í9H:XL. tc. 9. §-ában foglalt rendelkezés a hatóság védelmével egyenlő fokú védelmet nyújt az oly magánegyénnek, aki az erőszakkal vagy fenyegetéssel megtámadott hatóságnak védelmére kelt. (Kúria 1917 dec. 11. I. 5556. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok: A másodbíróság ítélete ellen vádlott a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján, mert a bizonyítás ismétlése nem rendeltetett el és a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján, mert ártatlan, miután nem tudta, hogy a sértett polgári rendőr, továbbá a közvédő ugyancsak a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára való hivatkozással jelentett be semmisségi panaszt. Minthogy azonban a kir. tábla a vádlott által kért bizonyításkiegészítést az ítéletében idevonatkozóan felhozott indokoknál fogva a védelem érdekének a megsértése nélkül utasította el, s minthogy továbbá az 1914 :XL. tc. 9. §-ában foglalt rendelkezésnél fogva az ezen törvény 4., 6., 7. és 8. §-aibun meghatározott büntetést kell alkalmazni akkor is, ha az idézett §-okban említett cselekmények valamelyikét a 2., 4. és 7. §-ai alá eső hatóságok, bizottságok vagy személyek támadására kelt személy ellen követik el, ennélfogva az a körülmény, hogy a vádlott tudta-e vagy sem a rendőrök támogatására kelt sértett polgári rendőri minőségét: a bűnösség megállapítása szempontjából ezúttal közömbös, a semmisségi panaszok minden irányban alaptalanok. * * = V. ö. ?•/. 1914 : XI.. tc. törvényjavaslatának indokolását (17. lap).