Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. 13 hivatalból is figyelembe veendő elévülés fennforgásáról szó sem lehet. IV. A vádlott érvényesíteni kívánta azt az álláspontját is, hogy az adott esetben nem vételár-eltitkolásról, hanem csak a szerződés bemutatásának elmulasztásáról lehet szó. Érvényesíteni kívánta a vádlott azt is, hogy a pénzügyigazgatóság a szerződés be nem mutatása miatt már bírságot is szabott ki s habár azt később törölte, az ügynek jövedéki kihágássá történt minősítését és jövedéki büntető eljárás alá történt terelését a maga részéről tévesnek tartja. Ezek a panaszok sem helytállók. A bélyeg- és illetékszabályok 129. S-ában meghatározott bírság a 30, 60 és 90 napot meghaladó mulasztás eseteiben nyer alkalmazást, de ha a szándékosság fennforgására utaló tények, nyomós gyanúokok merülnek fel, a kiszabott, de törölt birság esetén is a jövedéki büntető eljárás megindítható. Az illetékes pénzügyigazgatóság, mint vádhatóság a bírságolási vagy jövedéki büntető eljárás indítványozási joga között szabadon választhat s ha a bírságolási eljárást megszüntette, az elévülési időn belül vádiratot minden korlátozás nélkül nyújthat be. A minősítés helyességét a jövedéki büntető bíróságok az érdemi elbírálás rendén döntik el. V. Az ügy érdemére vonatkozóan alapelv, hogy ott, ahol a kir. kincstár megrövidítésére irányuló szándék nem forog fenn, a jövedéki büntető eljárás alkalmazhatásának feltételei hiányoznak. És alapelv az is, hogy addig, amíg az egyszeres illeték jogossága és helyessége vitás, az egyszeres illeték bizonyos meghatározandó hányszorosában marasztaló büntetőbírósági határozat nem hozható. Az egyszeres illeték jogosságának és helyességének vádlott által vitássá tett kérdését pedig a közigazgatási bíróság 1914 június 12-én hozott 23,589/1913. p. számú határozatával — a vádlott által használt panasznak helyet nem adva — eldöntötte és az indokokban részletesen kitejtette, hogy dr. A. Samu és P. Sándor között adásvételi ügylet jött létre és nem eladási bizományi szerződés. A jövedéki büntető eljárásban most már az képezi elsősorban döntés tárgyát, hogy dr. A. Samu vádlottal szemben a fennforgó bizonyítékok alkalmasak-e annak megállapítására, hogy a kincstár szándékos megrövidítése céljából titkolta el a közte és P. Sándor között létrejött jogügyletet. A bélyeg- és illetékszabályok 112. §. b) pontja alá esfr szándékos jövedéki kihágás forog ugyanis fenn akkor, ha a közbeeső vevő oly szerződést mutat be, amely a közbeeső vétel el-