Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. 9 hajtsa, esetleg a blúzokat visszakérje. A sértett lakása zárva volt, a sértett és a vádlott az ablakon át beszélgettek, miközben a sértett a vádlottól megvásárolt blúzokat az ablakon át a vádlottnak kidobta. A vádlott erre az elzárt lakás ajtaját puszta kézzel kirántotta, a sértett szobájába hatolt, a sértettet hajánál fogva a szoba közepére húzta és egy lécdarabbal bántalmazta, minek következtében a sértett nyolc napon belül gyógyuló testi sérülést szenvedett. Ily tényállás mellett kétségtelen, hogy a vádlott vélt sérelmeit, különösen kártérítési igényét csakis rendes bírói úton érvényesíthette és hogy jogtalan térre lépett, amidőn a sértett magánlakásába hatolt és a sértettet tettlegesen bántalmazta. Minthogy pedig a behatolás alkalmazott módja az ((erőszaka fogalmát kimeríti és így a Btk. 330. §-ában meghatározott bűntett minden ismérve fennforog, minthogy továbbá a ténymegállapítás szerint a vádlott támadta meg a sértettet és ennek testén nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket ejtett, ennélfogva a vádlott a jogos védelemre sikerrel nem hivatkozhat: a másodbíróság helyesen ítélt, midőn vádlottat a Btk. 330. §-ába ütköző magánlaksértés bűntettében és a 301. §-a alá eső könnyű testi sértés vétségében bűnösnek ítélte és amidőn javára a jogos védelmet meg nem állapította. * * = Szándékos emberölés és magánlaksértés anyagi halmazata: BDlár VI.. 173. Magánlaksértés és halált okozó testi sértés anyagi halmazata : BDlár VI. 24. Magánlaksértés és zsarolás anyagi halmazata : BDlár VIII. 85. 5. /. A rágalmazás megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a vád tárgyává tett nyilatkozatban nincs egyénileg megjelölve az a személy, akire az állítás vonatkozik. — II. A Kúria felülvizsgálja, vájjon az alsóbíróság helyes következtetéssel állapította-e meg, hogy a rágalmazás címén vád tárgyává tett nyilatkozat arra a személyre vonatkozólag tétetett e, aki sértettkép lépett fel. (Kúria 1917 dec. 11. B I. 4387. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszoknak a Bp. 384. §-ának a) pontja alapján bejelentett részét vissza-, a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelentett részét pedig elutasítja.