Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

XXII Tartalommutató. rendőri hatóságnak, sem a kir. ügyészségnek, ez a Bp. 187. §-ának 3. és 488. §-ának 2. bekezdése értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik _ ~ — — - ~- — XIII. FEJEZET. A tanuk. 221. §. 99. II. Az a körülmény, hogy valamely tanú eltérően vallott más tanuktól, még nem bizonyítja a tanú vallomásának valótlanságát. A Bp. 384. §-ának 9. pontja aláeső semmisség megállapítása, mikor a tanú megesketése tévesen mellőztetett a Bp. 221. §-ának 1. pontjára hivatkozással. — II. A Bp. nem tilalmazza a magánvádlónak tanukép való kihallgatását; rágalmazás vádja esetében a magánvádlót — főleg a vele szemben felhozott bizonyítékok megcáfolhatása végett — ki kell hallgatni „ 170 XVIII. FEJEZET. Főtárgyalás a törvényszék előtt. 325. §. 30. A bíróság a dologházba utalást, amennyiben ily intézkedés törvényes feltételei fennforognak, abban az esetben is elrendelheti, ha a vádló ebben az irányban nem is tett előterjesztést; a bíróság ugyanis a Bp. 325. §-ának'második bekezdése értelmében a büntetés jellegével biró intézkedések megtétele tekintetében nincs a vádló indítványához kötve. Amennyiben azonban a vádló nem élt felebbezéssel a dologházba utalásnak el nem rendelése miatt, a felebbviteli bíróság a dologházba utalást — mint amely intézkedés a vádlott helyzetét súlyosbítaná — el nem rendelheti ______ .._ _ 55 106.1. Szándékos emberölés bűntettének vádja esetében, ha az esküdtekhez mellóktónykórdést intéznek az erős felindulás fenforgására nézve, a kapcsolatos mellékjogkérdóst önállóan kell megszerkeszteni és nem szabad a főjogkórdésbe belefoglalni. A Bpn. 10. §-ának 2. bekezdése ugyanis az enyhébb büntetési nem vagy büntetési tétel alkalmazására vonatkozó ténykérdésre korlátozza a főkórdósbe való belefoglalás lehetőségét: a mellókjogkérdésnek ily befoglalása az esküdteket a szabad minősítés jogától (Bp. 325. §.) fosztaná meg _ _ _ _ _ „ 181 120. Oly esetben, midőn a magánvádló legyéni becsületéhez fűződő érdekének megsértése miatt tett feljelentést, a tettazonosság szempontjából nem a panaszolt és a bizonyított kifejezések azonossága a lényeges, hanem az, hogy a kérdéses alkalommal a büntetőjogilag védett érdek megsértése valóban megtörtónt-e. A történelmi esemény azonosságának megítélése szempontjából az egyes kifejezések használata csupán mint cselekvési mód és eszköz tesz számot _ _ _ __ .... _ _ „ 205 330. §. 24. A bűnvádi eljárás során perjogi cselekményt csupán oly fél végezhet, illetőleg ily hatósági cselekmény csupán oly féllel