Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

134 Büntetőjogi Döntvénytár. A nyíregyházai kir. törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága a Fb. 53. §-ának 2. bekezdése értelmében ennek az utólagos javítónevelésnek mellőzését indokoltnak találta és az erről szóló jogerős végzésében a mellőzött javítónevelés helyett a fiatalkorú ellen egy évi időre szóló próbárabocsátást rendelt el. Minthogy pedig sem a Bn. II. fejezete, sem a Fb. nem ismer oly rendelkezést, amely szerint a Fb. 53. §-ának 2. bekezdése értelmében mellőzött javítónevelés más intézkedéssel, jelesül próbárabocsátással lenne helyettesíthető vagy pótolandó ; minthogy továbbá ilyen helyettesítést csak a Fb. 53. §-ának 1. bekezdése enged meg akkor, amikor a javítónevelés az egyedüli bírói intézkedés; minthogy végül a jelen esetben a fogházbüntetés foganatosításával már végrehajtott bírói intézkedés mellett az utólagos próbárabocsátásra a törvény jogot nem ád, nyilvánvaló, hogy a koronaügyész által a jogegység érdekében perorvoslattal megtámadott ezen bírói rendelkezés megsértette a Btk. 1. §-ának azt a lényeges tételét, amely szerint senki sem büntethető más büntetéssel — jelen esetben senki ellen sem rendelhető el más intézkedés — mint amelyei a cselekményére annak elkövetése előtt a törvény (jelen esetben a Bn. és a Fb.) megállapított. Mindezeknél fogva a Bp. 442. §-a értelmében a rendelkező rész szerint határozni az A.-t a reá törvényellenesen kimondott próbárabocsátás alól mentesíteni kellett. 78.+ A tényleges szolgálatból ideiglenesen elbocsátott népfelkelő, mint akinek bizonytalan időre történt szabadságolása tartós, tényleges katonának nem. tekinthető és ehhez képest nem katonai (hon~ véd), hanem polgári büntetőbíráskodás alá tartozik. (Kúria büntető jogegységi tanácsa 1918 április 27. B L 6227/1917. sz.) A kir. Kúria: A koronaügyész perorvoslata alapján megállapítja, hogy az izgatás bűntettével és a rágalmazás vétségével vádolt N. János két bűnügyében a kassai kir. tábla az 1917 május 15-én B. 439/22—1917. sz., a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék pedig az 1917 okt. 18-án B. 4361/12—1915. sz. jogerős végzésével megsértette a törvényt, amidőn törvényes hatás-