Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. 417 vábbá a Btk. 381. §-ának -2. pontja a csalás elkövetésének alkalmául használt megbízás, illetőleg hatáskör jelentősége \agy kizárólagossága tekintetében minden megkülönböztetést kizár és a minősítés egyedüli teltételéül azt szabja meg, hogy a csalás a hivatal vagy megbízás körében követlessék el: mindezeknél fogva törvényszerűen állapíttatott meg, hogy a vádlott, a vád alapjául szolgáló cselekményeket mint magánhivatalnok hivatala körében követte el . . . i * * = V. ö. BDtár X. 15., 16.. 17., 18., 213., XI. 160. 67. Oly esetben, mikor az alsóbíróság tévesen alkalmazta az anyagi törvényt abban a kérdésben, vájjon a vád tárgyává telt cselekményt hivatalból vagy csupán magánindítványra kell-e üldözni és a cselekményt törvény ellenére csupán magáninditványra üldözendőnek nyilvánította, a vádló pedig emiatt perorvoslatot nem használt: a Kúria a vádlott javára történt ezt a tévedést nem helyesbítheti ugyan, de viszont ha úgy találta, hogy az alsóbíróság részéről feltételezett törvényes magánindítvány hiányzik nem is kell az alsóbíróság tévedésének összes jogi következményeit alkalmaznia. A jogerőre emelkedett minősítés a Bp. 387. §-a szerint kizárja ugyan a cselekmény súlyosabb minősítését és a súlyosabb büntetési tétel alkalmazását, a helyes megítélés szerint hivatalból üldözendő cselekményre nézve azonban a bűnvádi eljárást nem zárja ki. (Kúria 1918 május 28. B I. 1159/1918. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. indokok: A kir. tábla ítélete ellen a vádlott csatlakozásával a védő a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján azért élt semmisségi panasszal, mert az 1944: XLI. tc. 21. §-ában előírt magánindíivánv a törvényes határidőn túl terjesztetett elő.