Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

108 Büntetőjogi Döntvénytár. 61.* A katonai büntetőtörvény 318. §ában meghatározott bűntettet követi el az, aki katonaszökevényt, ennek szökéséről tudva, lakással és élelemmel támogat. Ez a bűncselekmény a háború idején az 1912 : XXXIII. tc. U. §-a alapján kiadott rendelet értelmében katonai büntetőbíráskodás alá tartozik abban az esetben is, ha polgári egyén a terhelt. (Kúria 1918 ápr. 16. B I. 220. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsófokú bíróság ítéletét a Bp. 384§-ának 4. pontjában meghatározott semmisségi okból a Bpn. 33§-a értelmében megsemmisíti és a legyveres erő elleni bűntett címén vádba vett cselekmény elbírálását mindkét vádlottat illetően a katonai büntetőbíráskodás hatáskörébe tartozónak mondja ki; utasítja a kir. törvényszéket, hogy evégett az iratokat az illetékes honvéd büntetőbírósághoz tegye át. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be a kir. főügyész a Bp. 384. §-ának 4. pontja alapján nyílván azért, mert az itélőbíróság a fegyveres erő elleni bűntettre vonatkozóan a hatáskörét túllépte . . . A kir. főügyész panasza alapos. Ugyanis az -ítélet tárgya — a vaddal egyezően — az, hogy a vádlottak S. Sándor katonaszökevényt, kiről tudták, hogy megszökött, háború idejében lakással és élelemmel ellátták. Ez a cselekmény a katonai büntetőtörvény 318. §-ába ütköző bűntettnek az ismérveit látszik kimeríteni. Minthogy pedig az 1912 : XXXIII. tc. 14. §-a szerint háború tartama alatt a m. kir. minisztérium a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyéneket az állam hadiereje ellen elkövetett cselekmények miatt a honvéd büntetőbíráskodás alá helyezheti, az 5491/M. E. 1914. sz. rendelet 19. §-a szerint a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyének a fegyveres erő elleni cselekmé,nyek miatt a honvéd büntetőbíráskodás alá helyeztettek s az 5735/M. E. 1914. sz. rend. 12. pontja szerint ezen előbbi rendelet hatálya az ország egész területére kiterjed, végül a 2731/M. E. 1917. sz. rendelet 1. § a szerint a Gybp. rendes szabályait a 2. és a 3. §-ban említett polgári büntetőbíróságoknál az ugyanott említett bűncselekmények (a fennforgó esetben a Btk. 454. §-a) esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a cselekmény az 1912.