Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőiogi Döntvénytár. 73 É. István vádlott sérelmére elkövetett cselekményét a Blk. 336. §-ának 7. pontja szerinti lopásnak, mert a vádlott a vasutaslaktanyába, ahol a lopást elkövette, szintén csak mint vasúti fékező mehetett be szabadon és feltűnés nélkül, így az ott elkövetett lopást is közhivatalnoki jellegének felhasználásával követvén el, ez a cselekménye is a Blk. 336. § ának 9. pontja szerint minősülő lopás, de miután e téves minősítés vádlott sérelmére nem szolgál, a kir. Kúria ezt a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjába ütköző semmisségi okot hivatalból nem érvén}esítette. * * = Usyanígy : DDtár IX. 210. Vasúti személyzet tagját közhivatalnoknak kell tekinteni: BDtár VIII. 88., 193.; X. 131. (lopás); IX. &8, (sikkasztás); XI. 97., 161. (hivatali hatalommal visszaélési. 40. /. A Bp. 385. §-ának 2. pontja alapján csupán a törvényes büntetési tétel meg nem tartása vagy a törvényes büntetési tétel határainak túllépése miatt van helye semmisségi panasznak, de nem használható semmisségi panasz a törvényes büntetési tétel keretei között kiszabott szabadság vesztésbüntetésnek súlyosbítása vagy enyhítése végett. — //. A Btk. 278. §-ában említett előre megfontoltsághoz nem kívántatik meg, hogy a tettes hosszabb ideig foglalkozzék az elkövetendő cselekmény gondolatával és ezenközben döntsön a bűncselekmény elkövetésének helye, ideje, eszközei és módja felől; az előre megfontoltság esete beállhat aránylag rövid idő alatt és feltétele csakis az, hogy a gondolat megszületésétől a cselekmény elkövetéséig a tettesnek módjában álljon hidegvérrel megfontolni cselekményének a súlyát és annak következményeit, továbbá, hogy a motiváció az értelem munkájának eredménye legyen. — ///. A Btk. 281. §-ában említett erős felindulás megállapítása azt feltételezi, hogy a tettes a cselekmény elkövetése előtt közvet-