Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. 69 a bűncselekményt, amelyet máskülönben el sem követett volna. Önmagában a bűncselekmény gondolatának felvetése, még ha ehhez az elkövetésnek a tettessel való megbeszélése járult is, csupán bűnsegélyt állapít meg. — //. Az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tények alapján a Kúria állapítja meg következtetés útján, hogy a vádlottnak a véghezvitt vagy megkísértett bűntett elkövetése körül kifejtett tevékenysége felbujtás vagy bűnsegély-e? [(Kúria 1918 márc. 5. B I. 8. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszoknak a Bp. 385. §-ának 4. a) pontjára fektetett részét elutasítja, de az alsóbbíokú bíróságok ítéletének azt a részét, amellyel S. Elekné vádlottnak a gyilkosság bűntettében való bűnrészessége a Blk. 69. §-ának J. pontja szerint minősíttetett, a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott semmisségi okból megsemmisíti; és S. Elekné bűnrészességét, mert ő az alsóbbfokú bíróságok által valónak elfogadott e részbeni cselekvéseivel a S. György által K. Vazulon elkövetett gyilkosság bűntettét szándékosan előmozdította, a Btk. 69. §-ának 2. pontja értelmében bűnsegítő bűnrészességnek minősíti . . . Indokok: A kir. tábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelenlettek be : a közvédő S. Elekné vádlott érdekében a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára való hivatkozással, mert a felbujtás nem állapítható meg s így nincs bűncselekmény, továbbá S. Elekné vádlott, «mert ő S. Györgyöt a gyilkosság elkövetésére nem bujtotta feb). .. . A semmisségi panaszok, amennyiben a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott semmisségi ok fennforgására irányulnak, alaptalanok és a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében elutasítandók voltak, amennyiben azonban a bűnrészesség minősítésére vonatkoznak s így a Bp. 385. § ának 1. b) pontjára alapítottaknak tekintendők, alaposak. Azokból a valóknak elfogadott tényekből ugyanis, hogy a 5. György vádlottal szerelmi viszonyt folytató S. Elekné vádlott volt az, aki S. György vádlott előtt először említette, hogy jó volna K. Vazult megölni és kirabolni, mert sok pénze és lábbelije van; hogy azután S. György és S. Elekné e tárgyban többszöri megbeszélést folytattak, hogy amikor S. György napokig tartó fontolgatás után a K. Vazul megölését és kirablását