Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Tarlalommulaló. xxxvií Lap jelölt meg ; a bizonyítás a vádlottat terheli és nem a sértett köteles magát tisztázni 124 174. Ha sajtó útján elkövetett — több tényállítást tartalmazó — rágalmazás esetében a valóság bizonyítását valamennyi tényállításra nézve elrendelték, a valóság bizonyítására vonatkozó kérdést minden egyes tényállításra nézve külön kell feltenni és pedig a felek indítványa nélkül is hivatalból 252 17. §. 143. Aki a rendőrhatósági engedélyezésnél fizetendő díjakról szóló városi szabályrendelet ellen fellebbezéssel él és beadványában a rendőrhatósággal szemben becstelenítő kifejezéseket használ, az ellene becsületsértés vétsége miatt emelt vád esetében nem hivatkozhatik az 1914: XLI. tc. 17. íjában foglalt mentesítő rendelkezésre, mert sem ő. sem a rendőrhatóság nem tekinthető ügyfélnek és ezenfelül a béC3telenítő kifejezések használatára nem is volt szükség 194 18. §. 1. Az 1914: XLI. tc. 18. íjának az a rendelkezése, amely ^erint a bíróság abban az esetben, ha a becsületsértés elkövetésére a sértettnek jogellenes kihívó vagy botrányt keltő viselkedése adott okot, a bűnösség megállapítása mellett a vádlottat a büntetés alól felmentheti, a büntetésnek kiszabására vonatkozó szabályt tartalmaz, amelynek téves alkalmazása miatt a perorvoslat használatát a Bp. .~>47. íj. 3. bekezdésének 2. pontjában foglalt — a járásbíróság ítélete ellen a büntetés kiszabása tekintetében használható fellebbezést korlátozó — rendelkezés nem zárja ki 1 192. II. A Bp. 38.5. §. 1. c) pontja alapján semmisségi panasszal lehet élni amiatt, hogy az alsóbíróság az 1914 : XLI. tc. 18. §-a alapján a vádlottat törvény ellenére nem mentette fel a büntetés alól. . . 278 187. IV. Az 1914 : XLI. tc. 18. ij-ának az a rendelkezése, hogy a bíróság a bűnösség megállapítása mellett felmentheti a büntetés alól a vádlottat, ha a sértés elkövetésére a sértettnek jogellenes, kihívó vagy botrányt keltő viselkedése adott okot, csupán a beesü'etsértés esetére vonatkozik és a rágalmazásra ki nem terjeszthető 269 20. §. 89. Az 1914 : XLI. tc. 20. íj-ában meghatározott büncselekmény tényálladékának alapfeltételét alkotó kellő ténybeli alap nélküli s gondatlanságból elkövetett vádolás akkor forog fenn, ha valaki annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésre annyi és olyan ténybeli adat vagy gyanúok, amelyből egyéniségénél fogva és az eset körülményeihez képest méltán következtethetett volna arra, hogy vádja valóság tekintetében nem helytálló, illetve alaptalan, mégis vádolt L31 90. Az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tényekből a Kúria állapítja meg következtetés útján, vájjon a vádlott «kellő ténybeli alap nélkül» és «gondatlanu!>> vádolt-e bűncselekmény elkövetésével 132