Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

118 Büntetőjogi Döntvénytár. Minthogy továbbá megállapíttatott, hogy a vádlott a szökevényt szökése alatt pénzzel is segélyezte és hogy annak katonaruhája a vádlott lakásán az ágy alatt elrejtve megtaláltatott, nem lehet kétség aziránt, hogy a vádlott, mikor W. Jenő hollétét a nyomozórendőrség előtt eltitkolta és annak a lappangásra segélyt nyújtott; annak szökevény minőségét ismerte. Az ezek szerint alaptalannak bizonyult semmisségi panaszt el kellett utasítani. 76* A Kbtk. kl. §-ának 2. bekezdésében meghatározott közcsend elleni kihágásban mondották ki bűnösnek azt a vádlottat, aki az ottani vidéken jelentékeny kisebbségben élő magyar- és németajkú lakosokat azzal fenyegette, hogy bántódás fogja őket érni, ha az oroszok betörnek. (Kolozsvári kir. tábla 1915 ápr. 16. B. 1126. sz.) A kolozsvári kir. tábla: A kir. törvényszék ítéletének a vádlott bűncselekménye minősítéséről és ezzel kapcsolatban a büntetés kiszabásáról rendelkező részét a Bp. 385. §-ának \. b) pontjában írt s ezen §. utolsó bekezdése szerint hivatalból figyelembe veendő anyagi semmisségi okból a 423. §. 2. bekezdése értelmében megsemmisíti s a vádlottat a kir. törvényszék ítéleletében írt cselekmény miatt, amely cselekmény által azon vidék magyar- és németajkú lakosait nem zsarolási célból gyilkosság, rablás, súlyos testi sértés, gyújtogatás vagy más közveszélyű bűntett elkövetésével fenyegette, bűnösnek mondja ki a Kbtk. 41. §-ának 2. bekezdésében meghatározott közcsend elleni kihágásban . . . Indokok: A kir. tábla a kir. törvényszék ítéletében bebizonyítottnak vett tényállást a helyesen felhozott indokok alapján a maga részéről is valónak fogadta el. A kir. törvényszék azonban a vádlott cselekményét tévesen minősítette a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző s az 1912:LX1I1. tc. 19. §-a szerint minősülő izgatás bűntettének, mert a bizonyítás adatai szerint a vádlott a kir. törvényszék ítéletében írt időben és helyen az olt írt kifejezéseket négy egyén együttes jelenlétében használta, négy egyén együttes jelenléte pedig a gyülekezet s a nyilvánosan történt elkövetés fogalmát meg nem állapítja. A gyülekezet és nyilvánosság mint tényálladéki elem hiányában pedig az izgatás meg nem állapítható.