Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

1 í 4 Büntetőjogi Döntvénytár. sít ott eljárása alapján feljogosítottnak érezhette magát arra, hogy a fegyelmi hatóságnál keressen jogsegélyt. (Kúria 1916 nov. 21. B I. 4200. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A sértett a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mivel a kir. tábla a vádlottat a zsarolás kísérletének vácija alól felmentelte. Ez a panasz alaptalan. A zsarolás kísérletének tényálladéka nemcsak azért nem forog fenn, mivel a fegyelmi feljelenléssel való fenyegetés a kir. tábla ítéletében kifejtett indokoknál fogva nem lehetett alkalmas, hogy a sértettet megfélemlítse és ezáltal követeléseinek bírói úton való érvényesítésétől visszatartsa, hanem zsarolás kísérlete azért sem állapítható meg, mivel a vádlott a saját álláspontja szerint a sértettnek, mint volt ügyvédjének vele szemben tanúsított eljárását szabályellenesnek tartotta és ezért feljogosítottnak érezhette magát arra, hogy ügyvédjének ezen eljárásával szemben esetleg az ügyvédi kamaránál keressen jogsegélyt. * * = V. ö. BDtár VI. 182. ; VI. 239. 73. A Btk. 368. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás tényálladékát állapítja meg a háztulajdonosnak az a cselekménye, hogy a lakóktól a bíróilag letiltott házbért — a letiltás tudatában — felvette és saját céljaira felhasználta. (Kúria 1917 márc, 28. B III. 7271 1916. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja . . . indokok: A kir. tábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be a kir. főügyész a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján és a védő a Bp. 385. §-ának 1- a) pontja címén azért, mert a vádlott nem szerezvén tudomást arról, hogy házának bérjövedelme bíróságilag letiltatott, az általa beszedett^íiázbérekel jogsértési szándék nélkül használta fel a ház javítási költségeinek íedezésére.