Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

90 Büntetőjogi Döntvénytár. gyalás anyaga alapján felülvizsgálja (Bpn. 11. §* és 29. §. 4.pont), vájjon merült-e fel megfelelő ténybeli adat a Btk. 281. §-ának 1. bekezdésére irányzott kérdés megtételére. (Kúria 1917 febr. 14. B IV. 5571/1916. sz.) A kir. Kúria: A Bpn. 29. §. 4. pontjára alapított semmisségi panaszt amiatt, mert az esküdtbíróság az esküdteknek nem tett tel kérdést a Btk. 284. § ában meghatározott gyermekölés bűntettére s mert az esküdlekhez intézett főténykérdésben az elkövetési cselekmény határozottan megjelölve nincs, elutasítja. Ellenben azt a semmisségi panaszt, hogy az esküdteknek az erős felindulásra nem tettek fél kérdést, alaposnak találva, az esküdtbírói ítéletet az azt megelőzött íőtárgyalással együtt a Bpn. 29. §. 4. pontjában meghatározott semmisségi okból megsemmisíti s utasítja az esküdtbíróságot, hogy tartson újabb főtárgyalást, azon tegyen fel kérdést az esküdteknek az erős felindulásra is s hozzon érdemleges határozalot. Indokok : A védő semmisségi panaszt jelentett be az esküdtbírói ítélet ellen a Bpn. 29. §. 4. pontja alapján, mert hz esküdtekhez intézett 1. sz. kérdésben az elkövetési cselekmény nincs határozottan megjelölve s mert az esküdtekhez nem intéztek kérdést a Btk. 284. §-ában meghatározott emberölés bűntettére. A panasz alaptalan s elutasíttatott, mert az 1. sz. kérdés a Bpn. o. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelel s mert a vádlott gyermeke törvényes házasságban születvén, a Kúria 5. számú döntvényére tekintettel kérdés a Btk. 284. § ában meghatározott gyermekülésre feltehető nem volt. Viszont alapos a védő semmisségi panasza amiatt, mert az erős felindulásra kérdés fel nem tétetett. Tevés a kir. törvényszék abbeli álláspontja, mintha a Btk. 307. és 281. §- aí megjelölte erős leiindulás az enyhébb beszámításnak csak az esetben képezhetné nlapját, ha a felindulás forrása a sértett személyéből indul ki. Ez a felfogás a törvényben alapra nem talál, mert az erős felindulás nemcsak a sértettből kiinduló támadás vagy bántalmazásból keletkezett haragot mint heves s nagy erővel fellépő érzelmi állapotot jelenti, hanem minden olyan pszichológiai jellegű érzelmet is magában foglalja, mely a bűnös akarat keletkezésére s kifejlődésére gátló hatással van. Már pedig pszichológiai tény, hogy a hirtelen fellépő nagyfokú félelemnek is ilyen bénító hatása van.