Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

52 Büntetőjogi Döntvénytár. büntetni, amiből következik, hogy az egyes cselekmények egymással nem állanak halmazatban, hanem mint az üzletszerű bűncselekmény részei egységet alkotnak. (Kúria 1916 oki. 31. B. I. 3911. sz.) A kir. Kúria: A Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján hivatalból megsemmisíti mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének azt a részét, amely a vádlottat kétrendbeli üzletszerű kerítés bűntettében mondotta ki bűnösnek és a vádlottat csak egyrendbeli, a Bn. 43. §-ábi ütköző és a 45. §. 4. pontja szerint minősülő üzletszerű kerítés bűntettében nyilvánítja bűnösnek .... Indokok: . . . . Tekintettel arra, hogy midőn a törvény a kerítéssel üzletszerűleg való foglalkozást súlyosabb büntetési tétel alá helyezi, ezzel nem az üzletszerűség körében elkövetett egyes cselekményeket, hanem ezek összességét, magát az üzletszerű foglalkozást rendeli súlyosabban büntetni, amiből következik, hogy az egyes cselekmények egymással nem állanak halmazatban, hanem mint az üzletszerű bűncselekmény részei egységet alkotnak: fentorog a Bp. 385. §.1. b) pontja alá eső az a semmisségi ok, hogy az alsóbbfokú bíróságok a vádlotíat két üzletszerű kerítésben ítélték bűnösnek .... = Ugyanígy BDtár IX. 131. és 163. és különösen VII. "20. 28. A Bp. 385. §-ának 2. pontjára alapítottnak vétetett az a semmisségi panasz, amelyet a vádlott «a dologházba utalás miatta jelentett be. A Kúria felülvizsgálja, vájjon a dologházba utalást kimondó intézkedés kellő előfeltételeken nyugszik és alkalmazása szükséges volt-e. (Kúria 1917 jan. 16. B III. 5269. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok: A kir. tábla ítélete ellen a vádlott «a dologházba való utalás miatta jelentett be semmisségi panaszt, ez a panasz a Bp. 385. §. 2. pontjára alapítottnak vetetett. A panasz alaptalan.