Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. vagy beszéli volna; S. Gézára nézve pedig csak az állapítható meg, hogy ő K.-től a behívási parancs távirali és előzetes közlését kérte ügyeinek előzetes rendezése céljából és ha ezért 20 Iv jutalmai adott is K. Vencelnek, az ettől kért szívesség teljesítése nem képez kötelességszegést; végül, mert F. Ernőnek büntetése az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevételével oűnössége fokának megfelelően szabatott ki. A védők és vádlottak részéről érvényesíteni kívánt semmisségi okoknak nincs alapja, mert a jelen ítéletben kifejtettek szerint az elítélt vádlottak cselekménye bűncselekmény; a minősítés kérdésében S. Antal, S. Béla, B. Dávid és K. Fülöp vádlottakat illetően, a fent jelzett indokokból a kir. ügyész panaszának helyt kellett adni, a vitatott enyhébb minősítést tehát a törvény helyes értelmezése kizárja, a büntetés pedig a vádlottak bűnösségi fokának megfelelően szabatott ki. Végül nem forog feun a K. Fülöp és F. Ernő vádlottak érdekében érvényesíteni kívánt alaki semmisségi ok sem, mert nevezettek a terhükre megállapított megvesztegetést még a katonasághoz való bevonulásuk előtt, tehát nem mint tényleges szolgálatban lévő katonák követték el. = V. ö. I. Kúria: 2832/1904 EH BHT 261. —II. Kúna: 7881/1915. 8034/1915 (BDtár IX. 228.), 6817/1915 (BDtár IX. 229.). 9.* I. Az%1915:XlX. tc. 6. f§-a alá eső bűncselekmény csak abban az esetben állapítható meg, ha az átszállító tudomással bírt arról, hogy a föszállító a\fegyveres erő céljára teljesítendő szolgáltatás iránt kötötte a szerződést: — 77. 'fE bűncselekmény esetében enyhítő körülmény, hogy a föszállító teljesítette a szerződést és így a fegyveres erőre nem háramlót t kár. (Kúria 1915 okt. 19. B I. 7931. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A vádlott a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panaszát elsősorbin arra alapítja, hogy ő nem mint alvállalkozó vagy alszállító járt el, mert ez feltété-