Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár, 12 C. Ferenc esetében is, akkor már az aktiv megvesztegetésnél több tényálladék létesül és a megvesztegető, amennyiben tevékenységében a reábírás elemei felismerhetők s ennek kauzalitásaként jelentkezik a passzív megvesztegetés, ezen bűntett felbujtójaként büntetendő. Miután pedig a jelen esetben a helyes ténymegállapítás szerint tényleg C. Ferenc reábírása folytán szegte meg G. Miksa közhivatalnoki kötelességét, ennélfogva törvényesen ítéltetett el felbujtás miatt a Btk. 69. §. 1. pontja és az 1945 : XIX. tc. 8. §-a alapján. Hasonlókép nem gyökerezik törvényben az a panasz sem, hogy G. Miksa még nincs elítélve s így a védő szerint megtörténhetik, hogy G. Miksái felmentik, vagy hogy enyhébb minősítés alá fog esni a cselekménye, mely esetben jogilag részben vagy egészben törvényellenes lesz G. Ferenc vádlottnak eltéltetése. Tehát minden esetre prejudiciáhs a G. Miksa elítélítetése a felbujtó G. Ferenc elítéltetésére s így a katonai törvényszék ítélete beszerzendő. Ez a felfogás is téves. A Btk. 5. §-ának 3. bekezdése ugyanis midőn kijelenti, hogy a Btk. hatálya nem terjed ki a fegyveres erő tagjaira, közjogilag teljesen különválasztotta a katonai büntetőtörvényt a polgári büntetőtörvénykönyvtől. Ezt az anyagjogi intézkedést a Bp. 30. §-a perjogi szempontból is keresztülviszi, miből következik, hogy a katonai törvényszék ítélete olyan értelemben, a mint a védő hangsúlyozta, prejudiciáhs soha sem lehet a polgári bíróság ítéletére, mert közjogilag mindkét bíróság jurisdikciója önálló és független a másiktól minden vonatkozásban. Ezen közjoggal kapcsolatos büntetőjogi princípium részletesen szabályozva van a Bp. 7. §-ában, melynek helyes értelme az, hogy a büntetőbíróság minden jogkérdést jogosítva van önállóan elbírálni, amelynek elbírálása szükséges a bűnösség kérdésében való döntéshez. Természetesen ezen kapcsolatos kérdések elbírálásának hatálya kizárólag az eldöntött jogesetre vonatkozik s jogi hatálya ezen körön belül és csak annyiban van, amennyiben a bűnösség eldöntésének kérdésénél az felhasználtatott, Következik ebből, hogy ha a polgári bíróság által felelősségre vont egyén bűnössége kapcsolatos oly egyének cselekményével, kik a polgári bíróság hatáskörébe nem tartoznak, ezek cselekményét a felelősségre vont egyének felett való ítélkezés szempontjából megvizsgálja s jogilag értékeli a polgári bíróság, hogy a bűnösség kérdésében dönthessen. Ezen értékelésnél akár katona, akár belföldön felelősségre nem vonható külföldi a közjogilag más bíróság hatásköre alá tartozó bűnrészes, a polgári bíróság csakis a magyar Btk.-et alkalmazhatja, ami nyílván kitűnik a Btk. 5. §-ának 1. bekezdéséből és a Bp. 8. § ának 1. bekezdéséből. Ha tehát a