Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. 113 A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. törvényszék ítélete ellen a közvádló a Bp. §. 1. bekezdésében megjelölt ama semmisségi ok alapján, mert a bíróság ítélet tárgyává tett olyan tettet, amely miatt a vádló vádat nem emelt, továbbá a Bp. 385. §. 1. b) pontja alap­ján a téves minősítés miatt, míg a védő a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján, mert a vádlott cselekménye nem bűncselekmény, továbbá a Í3p. 385. §. 1. b) pontjára hivatkozással a vádtól el­térő minősítés miatt jelentett be semmisségi panaszt .. . ; a Bp. 385. §. I. a) pontjában meghatározott semmisségi ok fennfor­gására nézve a védő az írásbeli indokolásban felhozza, hogy a vádlott nem tudta, hogy a szolgáltatás a fegyveres erő részére lesz s hogy a szolgáltatás teljesítése nem az ő szándékos csele­kedete vagy mulasztása következtében maradt el végül, hogy a főszállító eleget tett kötelezettségének. I. A védekezés egyik irányban sem áll meg. A feljelentéshez csatolt, G. Ödönhöz intézett levél tartalma szerint ugyanis a vádlott elismerőleg kijelentette, hogy a 3000 q szénának katonai raktárképes minőségéért szavatol; minthogy háború idején ((katonai raktárképes minőségű* széna alatt csakis a fegyveres erő céljára szolgáló széna érthető, helyes következ­tetéssel állapította meg a kir. törvényszék azt a tényt, hogy *a vádlott annak a tudatával tette a szavatosságot vállaló nyilatko­zatot, hogy az általa szállítandó széna a fegyveres erő részére lesz felhasználva. Helyes ez a következtetés azért is, mert annál­fogva, hogy az egy nappal előbb kelt kötlevélben a szerződő felek a széna minőségére nézve megállapodtak, nyilvánvaló, hogy az említett kijelentés nem a minőség meghatározása céljából, hanem avégből történt, hogy a szolgáltatás célja, miután ez a vádlott által kiállított kötlevélből hiányzott, megjelöltessék, illetve utólagosan elismertessék. A valókul elfogadott tények alapján helyes a kir. törvény­széknek az a megállapítása is, hogy a vádlott, mint alszállító, ezt a kötelezettségét szándékosan nem teljesítette. A vádlott szán­dékosságára vall különösen az a tény is, hogy bár nagyobb mennyi­ségű szénakészlete volt, a szállítást ennek dacára meg sem kez­dette. Az 1915: XIX. tc. 1. és 6. § a alá eső bűncselekmények megvalósításához elégséges a szerződéssel vállalt kötelezettségnek szándékos nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése. A tör­vény szövege szerint a cselekmény, függetlenül attól, vájjon a vállalt kötelezettség más részéről teljesíttetett-e vagy sem, vagy hogy származott-e kár vagy sérelem a kir. kincstár részére a nem teljesítésből, büntetendő. A nem teljesítés pedig a teljesí­tés elmaradását jelenti. Büntetőjogi Döntvénytár. X.

Next

/
Thumbnails
Contents