Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

104 Büntetőjogi Döntvénytár. 52. A Btk. V71. §-a alá eső hivatali visszaélés vétségét követi el a körjegyző, aki az őt fenyegető végrehajtás elkerülése végett hivatalos kötelességét megszegi azzal, hogy csak többszörös sürgetésre és feltűnő késedelemmel tett jelentést a bírósághoz a részére történt kézbesítésről. (Kúria 1916 febr. 29. B III. 9738. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok: A vádlott a kir. táblának másodfokú ítélete ellen a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt azért, mert a vádlott bűnössége megállapíttatott. A panasz alaptalan. A kir. tábla által valónak megállapított tényállás szerint a vádlott által kiállított lejárt váltó alapján a bíróság fizetési meghagyást bocsátva ki, végzését a vádlottnak, mint körjegyzőnek a hivatalánál fogva teendő intézkedés végett 1913 dec. 30-án megküldöüe; majd midőn a vádlottnak a kézbesítésre vonatkozó jelentése elmaradt, annak beküldését 4914 jan. 27-én, márc, 11-én és ápr. 15-én sürgette anélkül, hogy a vádlott ezekre a sürgetésekre válaszolt volna. És jóllehet a fizetési meghagyás már 1913 dec. 30-án a vádlott kezeihez jutott, a kézbesítésről csak 1914. évi ápr. 22-én tett a bíróságnak jelentést. Ennek következtében a fizetési meghagyás alapján a végrehajtás csak nagy késedelemmel 1914 ápr. 27-én volt elrendelhető. Ezek a tények teljesen felderítik azt, hogy a vádlott az őt fenyegető végrehajtás elkerülése végett hivatalos kötelessége ellenére szándékosan mulasztotta el a megfelelő hivatalos intézkedéseket s ezáltal hitelezőjének jogsérelmet okozott. A vádlott cselekménye kimeríti a Btk. 471. §-ába ütköző hivatali visszaélés vétségének ismérveit 53. Az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján és új ítélet hozása, amikor az esküdtek a ténykérdésre hozott