Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Hüntelöjogi Döntvénylár. leheléit kétségben aziránt, hogy az általa elvállalt kötelezettségnek megfelelő teljesítése tekintet ében a felelősség a fegyveres erővel szemben esupán őt, mint szerződő felet terheli. Ennek a felelősségnek a tudata pedig, még ha a préselési a létrejött megállapodás értelmében E. volt is köteles végeztetni, azt a kötelességet rótta vádlottra, hogy a préselési, nehogy a szénakötegekbe meg nem felelő minő>égű is jusson, kellőkép ellenőrizze s arra eredményesen felügyeljen vagy pedig ennek teljesítésével alkalmas, megbízható egyént bízzon meg. Ezt a kötelességét, miként az eredmény mutatja, a vádlott, aki saját beismerése szerint a préselésnél csak 3—4 ízben volt jelen, kellőkép nem teljesítette, holott saját tapasztalata folytán fellehette, előre láthatta, hogy kellő és szigorú felügyelet hiányában a préselést végző munkások hanyagságából a kötegekbe meg nem felelő széna is juthat. S minthogy ezek szerint nyilvánvaló, hogy a vádlottat terhelő köteles gondosság elmulasztása s ekként az ő gondatlansága folytán vált lehetségessé a szénának részben nem megfelelő minőségben való szállítása, ebből pedig a fegyveres erő részéről használt állatok hiányos ellátása esetén a hadviselés érdekére hátrány háramolhatott: mindezek alapján a kir. Kúria úgy ítéli, hogy nincs alapja annak a panasznak, mely G. bűnösségének a megállapítása miatt használtatolt. Még pedig a védelem részéről az írásbeli indokolásban felhozottakra tekintettel azért, mivel a meg nem felelő teljesítés által a vádbeli bűncselekmény véghezvitele már bevégeztetett, az a körülmény pedig, mely szerint a vádlott a kifogásolt szénából 145 (j t visszavett s illetőleg, hogy kár nem okoztatott, egyrészt nem érinti a vádbeli bűncselekmény tényálladékát, másrészt pedig a büntethetőséget meg nem szünteti. Sz. vádlottal a kir. törvényszék az 1915: XIX. tc. 4. §-ába ütköző, s ezen szakasz második bekezdése szerint büntetendő cselekményben mondotta ki bűnösnek, mivel úgy találta, hogy ez a vádlóit, mint a gazdája tulajdonát képező széna bepréselésének ellenőrzésével megbízott béresgazda, ezt a reábízott kötelességet nem kellően teljesítette. Ez a döntés azonban téves, mert mindazok, amik a cél tudatának fennforgásáról a fentiekben kilejtettek, a szerződő felek megbizottaira is állanak. A helyes tényállás szerint ugyanis E. nem olyan széna préselésének a felügyeletével bízta meg Sz. vádlottat, mely a fegyveres erő céljára lett eladva. Már pedig a nevezett vádlottnak a vádbeli cselekményben való bűnössége csak akkor volna megállapítható, ha a felügyelettel történi megbízatás alkalmával vagy ezt megelőzőleg tudomására hozatott, vagy egyébként tudomást szerzett arról, hogy a préselendő széna a fegyveres erő részére