Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

7-2 Büntetőjogi Döntvénytár. 33. A felhatalmazás kiállítása alakszerűségekhez kötve nincs; különösen nem kellék a felhatalmazást tartalmazó okiratnak hivatalos pecséttel való ellátása. (Kúria 1916 íebr. 9. B I. 9360. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A védőnek a Bp. 384. §. 11. pontja alapján bejelentett, de helyesen a 385. §. 1. c) pontja alapján elbírálás alá vett az a semmisségi panasza, hogy az eljáráshoz szükséges felhatalmazás hiányzik, mert hivatalos pecsét hiányában a főszolgabíró által kiállított irat szabályszerű felhatalmazásnak nem tekinthető, alaptalan, mert a felhatalmazás kiállítása különös alakszerűségekhez kötve nincs és így a kérdéses felhatalmazás pecsét nélkül is joghatályos. — Kúria 4759/1907: A felhatalmazás tartalmilag (szövegezésre nézve) sincs alakszerűséghez kötve (BDtár 11.46.). L. még Kúria 1061/1907 (BDiár I. 203.) 34. Ha a bíróság becsületsértés vétségének vádja esetében a vádlott bűnösségét megállapítja, a bűnügyi költséget akkor is a vádlott köteles megtéríteni, ha a bíróság a vádlottat az 1914: XLI. tc. 18. §-a alapján a büntetés alól felmenti. (Kúria JEH 1916 febr. 11. B í. 10,258. sz.) A kir. Kúria: A koronaügyész perorvoslatát alaposnak találván, kimondja, hogy a kir. törvényszék ítéletével megsértette a törvényt annyiban, amennyiben a bűnösnek nyilvánított vádlottat a Bp. 480. §-a ellenére, a bűnügyi költségek viselésének kötelezettsége alól felmentelte. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. Indokok: A S. Ignác feljelentésére T. Jánosné ellen becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben elsőfokúlag eljárt kir. járásbíróság megállapította, hogy a vádlott S. Ignácnak Géza nevű kiskorú fia ellen lealacsonyító kifejezést használt