Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. 69 A panasz alapos. ... Az alsóbíróságok tévesen mentették fel a vádlottat a vád alól a Bp. 326. §. 1. pontja alapján azért, hogy a rendőrt megrágalmazni nem volt szándékában és midőn az ellene hamis vád miatt folyamatba telt eljárás során védekezett, hiányzott az állításában rejlő sértés tudata, mert a vádlott kihallgatásakor tudatában volt annak, hogy a rendőr ellen használt tényállításai valóság esetén annak megbüntetését vonnák maguk után, az ily tudatban használt sértő kdéjezések pedig, még ha védekezés közben használtattak is, megállapítják a szándékos bűncselekmény tényálladékát. Ezek folytán az alsóbíróságok ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján megsemmisíteni kellett. = A vádlott védekezési szabadságának határaira nézve l. Kúria 2621/1010 (BDtár IV. 144.) ; ugyanott I. a korábbi gyakorlatot. 30. /. Ha a terhelt a valóság bizonyítására irányuló kívánságát a vádirat közlésétől számított nyolc nap alatt nem terjesztette elő, a valóság bizonyítása iránt a főtárgyaláson előterjesztett indítványt a bíróság már nem veheti figyelembe (St. 53. §. I. bekezdés.). — II. Ha a sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt a bűnvádi eljárás a St. életbelépése után indult meg, a St-ben foglalt eljárási jogi rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bűncselekmény a St. életbelépése előtt követtetett el. (Kúria 1915 dec. 7. B I. 8820. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a védő a Bp. 384. §. 9. pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt, mert a valóság bizonyítása tárgyában előterjesztett indítvány elutasíttatott. ... A panasz alaptalan, mert a kir. törvényszék s nem a kir. tábla ítéletében foglalt az a jogi álláspont a helyes, hogy a valóság bizonyításával a St. 53. §-a értelmében a vádlott elkésett,