Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

VI Tartalommutató. Lap 88. Lopás, valamint orgazdaság esetében nem enyhítő körülmény a kárnak megtérülése, ha ez nem a vádlott közreműködésének, hanem a nyomozásnak eredménye 150 113. Nem enyhítő körülmény az oly tényre vonatkozó beismerés, amely közokirattal van bizonyítva 182 114. A vádlott agg kora (81 éves) enyhítő körülmény ugyan, de nem alap — még a Btk. 93. §-ában foglalt rendelkezés figyelembevételével sem — arra, hogy a börtönbüntetés helyett fogházbüntetés állapíttassék meg 183 135. A Btk. 232. §-ába ütköző bűntett esetében nem lehet enyhítő körülményül tekinteni azt, hogy a sértett nő elmebeteg és így az erkölcsi kár, valamint a nő jövőjét fenyegető veszedelem nem olyan nagy, mintha a sértett épelméjű volna. A büntetőjogilag védett javakhoz mindenkinek egyenlően joga van s mindenki egyenlő védelemben részesül 208 141. Súlyosító körülmények a Btk. 386. §-ába ütköző csalásnak tekintendő bűntett esetében 218 142. III. Enyhítő körülmény sajtó útján elkövetett rágalmazás esetében, hogy a vádlott helyreigazító nyilatkozatot tett közzé 220" 156. Súlyosító körülmények a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmény (1915: XIX. tc. 5. §.) esetében 241 157. Zsebtolvajlás esetében az ellopott pénz csekélyebb összege nem enyhítő körülmény 242 15S. Lopás bűntettének megállapításánál a vádlott alacsony műveltsége nem enyhítő körülmény 243 VIII. FKJEZET. A bűnhalmazat. 96. §. 11. Ugyanazon személy sérelmére ugyanazon időszaki lapnak egymásután megjelenő több számában közzétett cikkben elkövetett rágalmazás esetében anyagi halmazatot, nem pedig folytatólagosságot kell megállapítani, bárha az utóbbi közlemény tartalmilag az elsőnek folytatásakép jelentkezik 45 28. II. A Btk. 285. §. 2. bekezdése alá eső magzatelhajtás bűntettét és ezzel anyagi halmazatban a Btk. 290. §-a alá eső emberölés vétségét kell megállapítani, mikor az elhajtás a teherben levő nő halálát okozta . 67 31. A Btk. 290. S-a alá eső emberölés vétségének és az 1893 : XXVIII. tc. 37. §. 1. bekezdése alá eső kihágásnak anyagi halmazatát kell M megállapítani, ha a sértett halálát a vádlottnak az 1893 : XXVIII. tc. 1. §. b) pontja alá eső mulasztása idézte elő. Ily esetben a kihágás büntetésére nézve az idézett tc. 37. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó 70 136. Két bűncselekményt (Btk. 222. $.) kell megállapítani, mikor a vádlott két személyt, bár ugyanegy ügyben s ugyanazon körülményre törekedett reábírni hamis tanuzásra 209 137. II. A vádlott különböző időben, más-más helyen, ma- inas hatósággal, két egymástól tartalmilag is különböző szerződést kötött sebesültek és betegek gyógyítására szolgáló intézetek céljaira teljesítendő szolgáltatás (élelmezés) iránt ; a vádlott mindkét szerződést megszegte és pedig mind a kettőt szándékosan. Az egy-egy szerződés keretén belül az egyes részcselekményeknek jogi egységbe való