Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

a-2 Büntetőjogi Döntvénytár. Annak a megállapításánál pedig, hogy ki az, aki a lapot kiadja, csakis a tényleges állapot az irányadó, nem pedig az, hogy a hatósági bejelentés és nyilvántartás kit tüntet fel kiadónak. A vádlott azzal védekezik, hogy a vádiratban megjelölt lapszámok megjelenésekor tényleg nem ő, hanem a Budapesti Lapés Könyvkiadó Társaság volt a lap kiadója és ezt a védekezést megerősíti az a körülmény, hogy az említett lapszámokon valóban nem a vádlott, hanem a nevezett társaság van tulajdonosként és kiadóként feltüntetve. Minthogy ennek a kérdésnek a lisztázása nélkül a jelen bűnügy el nem bírálható, az alsófokú ítéletek pedig kétségtelen ténymegállapítást nem tartalmaznak, a rendelkező rész szerint kellett határozni. = L a jelen kötet 14. sz. a. közölt határozatot is. 23. Ha a kir. törvényszék a vádlott terhére megállapított cselekményt csalás bűntettében való bünsegédi részesség helyett tévesen bűnpártolásnak minősítette, de emiatt a vádló nem fellebbezett, a minősítés jogerejüsége kimerül abban, hogy a minősítést a vádlott terhére megváltoztatni nem lehet, a téves minősítéssel kapcsolatban azonban anyagi joghatás, aminő a Btk. 378. §-án alapuló büntethetőséget kizáró ok is, nem állapítható meg. (Kúria 1914 szeptember 10. 5793. sz.) * * — V. ö. Balogh-Illés-Vargha: A Bp. magyarázata (1910) III. k. 49. 1. 24. A St. 28. §-a első bekezdésének második pontja alá eső kihágás tényálladéka akkor is létesül, ha politikai tárgyú közlemény a biztosítékkal nem bíró lapnak csupán egyetlen számában is jelent meg. (Kúria 1914 október 20. 6510. sz.) = Ugyanígy Vaikó : A St. magyarázata (1914.) 127. 1.