Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

4 Büntetőjogi Döntvénytár. Kelt Budapesten a m. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1914. évi november hó 21-ik napján tartolt ülésében. Hitelesíttetett a m. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1944. évi november hó 28-ik napján tartott ülésében. * * = A 4249/1912. számú ítéletet, BDtár Yl 200. sz. a. közöltük ; ugyanily értelemben döntölt a Kúria az 1722/1914. sz. határozatban (BDtár VIII 159.). Folytatólagosság megállapítása: 1128/1909. BDtár III. 50. — L. Edvi Illés Károly : A Btk. magyarázata (1909.) III. 422.; Balogh Jenő : A folytonos és folytatólagos bűncselek vények tana (-1885.), különösen 40. I. Degré Lajos : Adalékok a folytatólagos bűncselekmények tanához (1912.), Különösen 235. és 245. I. — A Kúria jogegységi tanácsának 1. számú büntetődöntvényét 1. BDtár VIII. 83. 2. /. Az St. 28. §-a első bekezdésének 3. pontja alá eső kihágásban bűnös a kiadó, aki időszaki lapjában a törvényben előírt biztosíték letétele nélkül politikai tárgyú cikket tesz közzé. — //. Politikai tárgyú az a sajtóközlemény, amely a belügyminiszternek azt az eljárását bírálja, hogy nem ejtett el egy oly főispánt, aki irányában a közbizalom megingott. (Kúria 1914 november 10. 6946. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsófokú bíróság ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján megsemmisíti és a vádlottat bűnösnek mondja ki a St. 28. §-ának 3. pontjában meghatározott sajtórendőri kihágásban. Indokok: Az alsófokú bíróságok a vádlollat mint a «M. Ujság» kiadótulajdonosát azért mentették fel, mert úgy találták, hogy ezen újságnak vád tárgyává tett számában nem foglaltalik politikai tartalmú cikk. Ez az indokolás el nem fogadható, mert annak a tárgyalása, hogy egy főispán irányában megingott a közbizalom, hogy az ellene intézett támadás következtében meg kellelt volna válnia hivatalától, hogy azonban a miniszter még sem ejtette el és pedig dacára annak, hogy a főispán a támadással szemben a nyilvánosság előtt nem tisztázta magát, az állami közigazgatásnak egy kérdését, névszerint a miniszter felügyeleti jogkörét érinti, amidőn tehát a vádlott épen azt tette bírálat tárgyává, nyílván politikai tartalmú cikket írt.