Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Tartalommulató. XLI Lap vétség esetében, hogy a katonai hatóság a vádlottal létesített egyezség folytán a bűnvádi eljárás megszüntetését kívánta 2451.38. A szerződésnek szándékosan nem megfelelő teljesítése állapíttatott meg, mikor a vádlott a széna préselésére alkalmazott napszámosoknak meghagyta, hogy a súly csalárd növelése végett köveket rakjanak a szénakötegekbe és ily módon elkészített köteget szállított 24$ 159. I. A tények bizonyítottságának kérdésében a Gypb. értelmében sincs helye semmiségi panasznak. —- II. A szerződésnek szándékos nem teljesítése állapíttatott meg. mikor a vádlott az áraknak időközben történt emelkedésére való hivatkozással a teljesítést megtagadta. — III. Súlyosító körülmény az 1915 : XIX. tc. 1. §-a alá eső bűncselekmény esetében, hogy a szerződésszegés folytán a hadrakelt sereg szükségletei csorbát szenvedtek és hogy a kincstárt anyagi kár érte 247 160. I. Az 1915 : XIX. tc. 6. §-a alá eső bűncselekmény csak akkor forog fenn, ha az alszállító tudta, hogy a szolgáltatás a fegyveres erő céljára teljesítendő. — II. Gondatlanul jár el az alszállító, ha annak kijelentésével, hogy az árú felett rendelkezik, szállítási kötelezettséget vállal, holott fedezetről akkor még semmikép nem gondoskodott. — III. Elítéltetett az alszállító annak megállapítása alapján, hogy a hatósággal szerződő fél az alszállító részéről elkövetett szerződésszegés folytán abba a kényszerhelyzetbe jutott, hogy a nem szállított árúnak más helyről való beszerzéséről kellett gondoskodnia. — IV. Enyhítő körülményül vétetett az 1915 : XIX. tc. 6. §-a alá eső bűncselekmény esetében, hogy a vádlott utólag kötelezettségének eleget tenni törekedett és részben eleget is tett 248 1(>7. I. Az 1915 : XIX. te. 5. §-a alá esik annak a cselekménye, aki katonai kórház gyógyszertára részére teljesítendő szolgáltatás iránt a hatósággal kötött szerződést szándékosan nem teljesíti. — II. Az 1915 : XIX. tc. 1. §-a alá eső bűncselekmény szempontjából közömbös, hogy a hatóság a szerződő fél részéről nem szállított árút mástól beszerezte. — III. Ily bűncselekmény esetében súlyosító körülmény, ha a vádlott jogtalan vagyoni haszon szerzésének célzatával cselekedett 267 220. I. Az 1915 : XIX. te. 1. bekezdése alá eső megvesztegetés bűntette esetében nem enyhítő körülmény az, hogy a kincstár nem szenvedett kárt; a károsodás ugyanis nem a vádlott ténykedése folytán, hanem éppen az ő ellenére maradt el. — II. Az 1915 : XIX. tc. alá eső büntettek esetében a külföldi honost az országból ki kell utasítani és a visszatéréstől el kell tiltani (13. § 2. bekezdés) 307 221. I. Az 1915 : XIX. tc. 24. §-a az új jogszabályok alkalmazását nem attól teszi függővé, hogy a törvény életbelépése előtt elkövetett cselekmény ugyanazon a címen lett légyen büntetendő, amelyet az idézett tc. állapít meg, hanem attól, hogy a cselekmény a korábbi jogszabályok szerint egyáltalában bűncselekmény volt. Alkalmazni kell az új jogszabályokat abban az esetben is, ha a cselekmény a korábbi jogszabályok szerint akár mint csalás, akár mint lopás vagy sikkasztás volt bűncselekmény. —- II. A Btk. 457. §-ában említett szállítás csupán vétel útján szerzett ingó dolgok átadását, hanem feldolgozás végett átvett árúból készített cikknek szolgáltatását is jelenti 312 224. Ha a vádlott azon cselekménye miatt, hogy szerződésellenesen silány minőségű árút szállított a katonai igazgatásnak, csalás címén megbüntettetett, újrafelvételi eljárás nélkül nem vonható