Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Tartalom mutáló. XXI Lap XXXV. FEJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 414. §. 139. [. Az a kereskedői aki kizárólag hitelre rendezi he üzletét és már az üzlet alapításakor szenvedőlég áll, aki lejáratkor fizetési kötelezett sebeinek csakis új adósság vállalásával és árúinak elzálogosításával szerzett pénzzel tud eleget tenni, fizetésképtelen már az üzlet alapítása kor és az üzlet fennállásáii.ik egész tartama alatt, tekintet nélkül arra, hogy perelve és végrehajt i lett-e vagy sem. — II. <iElidegenít» vagyonához tartozó értéktárgyat az is, aki árúit a visszaváltás jogosult reménye nélkül elzálogosítja. — III. A lejáratok sorrendjében az esedékesség napján személyválogatás nélkül teljesített fizetések a bár fizetésképtelenségbe jutott kereskedő részéről nem vonhatók a Btk. 414. §-ának 3. pontja alá; mert ily fizetéseknél hiányzik, mind az összhitelezők megkárosításának célzata, mind pedig az egyes hitelezők kedvezményben való részesítésének szándéka 217 416. §. 138. I. Aki üzletének menetéről tesz ugyan feljegyzéseket, de tartozásait azokba nem veszi fel, nem tesz eleget kereskedelmi könyvvezetési kötelességének. — II. .A fizetésképtelenség beálltának a hitelezői védegyletnél való bejelentése nem pótolja a csődkérvénynek a bíróságnál való benyújtását 2Ili 173. Vétkes bukás vétségében mondták ki bűnösnek azt a kereskedőt, aki a gabonatőzsdén — árkülönbözetet véve célba — nagyobb kötésekot csinált és pedig nem csupán az üzlete körében szükséges árúk szállításának biztosítása végett kötött ügyleteket és részben az ily játékból származó jelentékeny vesztesége miatt jutott fizetési képtelenségbe 277 XXXVII. FEJEZET. A gyújtogatás. 425. §. 185. Egy gondatlanságnak előre láthatott következményeként jelentkező tüzvészokozás és súlyos testi sértés anyagi halmazatban állanak egymással 289 XXXIX. FEJEZET. Vaspályák stb. megrongálása és egyéb közveszélyes bűncselekmények. 438. §. 44. A Btk. 438. !j-a általánosságban említi a vaspálya vonaton vagy annak közelében levő személyeket; nincs alap arra, hogy azok köréből kivétessenek azok, akik hivatali kötelességükből folyólag a vaspályán vagy annak közelében teljesítenek szolgálatot.. <i3