Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Büntetőjogi Döntvénytár. Kzek a panaszok azonban minden alapot nélkülöznek, mert a Bp. 313. §-a értelmében a tanúvallomások felolvasásának a jelen esetben a törvényes feltételei fenforogtak; a megjelent tanúk pedig a már letett esküjükre való hivatkozással hallgattatván ki, ez a tény a Bp. °217. §-ának második bekezdése szerint az eskü hatályával bír, a védelem tehát sikerrel nem panaszolhatta, hogy ezek a tanúk nem eskü alatt telték meg a mostani főtárgyalás során a vallomásaikat. Anti pedig azt az érvelést illeti, hogy a tanúknak nem az előkészítő eljárás során tett vallomásai olvastatlak fel, hanem az előző főtárgyaláson esküvel megerősítettek, ennek jogi alapja nincsen, mert a tanúnak az eskü alatt tett vallomása a hitelt érdemlőbb és ha az eskűrebocsátás előtt a két vallomás között eltérés forgott volna is fenn, ez az eltérés tisztáztatott. K. Róza vádlott védője a főlárgyalásnak elnapolását két okból indítványozta, először azért, hogy védencének elmebeli állapota elmeorvos-szakértők által újból megfigyeltessék ; másodszor pedig a főtárgyalás későbbi folyamán azért, mert a hadbavonult tanúk meg nem jelentek, holott ezek megidézhetők lesznek egy későbbi határidőben. Az esküdtbíróság mindkét indítványt elvetvén, a védő ezen határozatok el en a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján érvényesíti panaszát. Minthogy azonban K. Róza vádlottnak elmebeli állapota elmeorvosi szakértők által már megvizsgálva lett, s a védelem maga sem hozott fel semmi olyan adatot, amelyből arra kellene következtetni, hogy K. Róza vádlott elmebeli állapota hátrányosan változott volna meg és különben is a főtárgyaláson jelen volt elmeorvosszakértőnek kijelentése szerint is, ilyen változásra következtetni nem lehet, az indítvány jogszabály megsértése nélkül utasíttatott el. Ami pedig a másik okot illeti, az elnapolást illetően, ennek sem volt törvényes alapja, mert a hadbavonulás ténye elegendő ok arra a feltevésre, hogy a tanúk megidézése és megjelenése nagy nehézséggel járna (Bp. 313. §.), másrészt pedig ezek a tanúk az első lőtárgyalás alkalmával már kihallgattattak, mi sem állott tehát útjában annak, hogy a főtárgyalás, ezeknek a tanúknak távollétében, de vallomásaik felolvasása mellett megtartatott. N. Gusztáv védője, K. Róza vádlottnak az újabb főtárgyalás folyamán először előadott vallomásából kifolyólag, kérdést intézett a törvényszéki orvoshoz, hogy vájjon N. Gusztáv ilyen körülmények között nem meglepve ragadla-e meg az elhaltat? Az elnök kijelentette, hogy az orvosszakértőnek erre a kérdésre, mint lényegtelenre nem kell válaszolnia, ez ellen a védő a Bp. .384. ^-ának 9. pontja alapján semmisségi okot érvényesített.