Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

VI Tartalommutató. Lap 89-92. §-ok. 92. A csupán a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt használt perorvoslat nem támadja meg az ítéletben a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozólag tett rendelkezést; ennek folytán, ha a fellebbviteli bíróság a büntetést a Btk. 92. §-ának mellőzésével állapítja meg, ez a körülmény a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést nem érinti 145 156. II. Súlyosító körülmény az 1915 : XIX. tc. 1. §-a alá eső bűncselekmény esetében, hogy a vádlott a cselekményt nyereségvágyból követte el 242 157. II. Enyhítő körülményül vétetett az 1915 : XIX. tc. 4. §-a alá eső vétség esetében, hogy a katonai hatóság a vádlottal létesített egyezség folytán a bűnvádi eljárás megszüntetését kívánta 245 159. III. Súlyosító körülmény az 1915 : XIX. tc. 1. §-a alá eső bűncselekmény esetében, hogy a szerződésszegés folytán a hadrakelt sereg szükségletei csorbát szenvedtek és hogy a kincstárt anyagi kár érte 247 160. IV. Enyhítő körülményül vétetett az 1915 : XIX. tc. 6. §-a alá eső bűncselekmény esetében, hogy a vádlott utólag kötelezettségének eleget tenni törekedett és részben eleget is tett 250 168. IV. Hivatali bűncselekmény esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott a cselekményt háború idejében és hadiszolgáltatásra vonatkozóan követte el, holott a közhivatalnoktól ily időben fokozott mértékben kell elvárni a köteles pártatlanságot 270 220. I. Az 1915 :XIX. tc. 10. §. 1. bekezdése alá eső megvesztegetés büntette esetében nem enyhítő körülmény az, hogy a kincstár nem szenvedett kárt; a károsodás ugyanis nem a vádlott ténykedése folytán, hanem épen az ő ellenére maradt el 307 223. III. Katonai orvos megvesztegetése (Btk. 470. §) esetében nagy nyomatékú súlyosító körülmény, hogy a cselekmény az országnak háború okozta súlyos helyzetében követtetett el, továbbá, hogy a cselekmény alkalmas arra, hogy az állam védelmére hivatott intézményekbe vetett bizalmat megingassa és közvetve az ország védelmét is bénítsa. — IV. Csekély nyomatékú enyhítő körülmény a beismerés, ha az csupán a vádlottra nehezedő bizonyítékok súlyának tulajdonítható 318 232. III. Háború idején elkövetett megvesztegetés esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott közhivatalnok oly körülmények között vétett a közhatalom tisztaságának követelménye ellen, amikor a közhivatalnokot fokozottabb erkölcsi kötelességek terhelik 330 187. A Btk. 169. §-ában meghatározott mellékbüntetés abban az esetben is alkalmazandó, midőn a bíróság a törvényben előírt börtönbüntetést a Btk. 92. §-ának alkalmazásával fogházbüntetésre változtatta át és ennek folytán a cselekményt vétségnek minősítette .. 290 191. A Btk. 223. §-a értelmében a Btk. XII. fejezetében meghatározott s büntettet képező bűncselekmények miatt a hivatalvesztésbüntetés kimondásának helye van akkor is, ha a Btk. 92. §-a és 20. §-a folytán a cselekmény vétséggé minősíttetik 291 93. §. ' 9. Tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő cselekmény miatt a Btk. 93. §-ának alkalmazásával nem szabható ki tíz évnél rövidebb tartamú börtönbüntetés 15