Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár 19 22. A Kúria felmentette a vádlottat a nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás vétségének vádja alól a BP. 326. §-ának 1. pontja alapján, bár az esküdtek határozata a vádlott bűnösségét állapította meg. (Kúria 1913 november 18. 7746. sz.) A kir. Kúria: Az esküdtbíróság ítéletét a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján megsemmisíti és a vádlottat a BP. 326. §-ának 1. pontja alapján a vád alól (elmenti. Indokok: .. A védő azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a vád tárgyává tett sajtóközleményben nincs rágalmazás. Ez a panasz alapos. Ugyanis az az állítás, hogy F. B. főmagánvádló mint a f—i népbank vezérigazgatója bankját üzleti összeköttetésbe hozta az időközben felszámolás alá jutott bankkal, és hogy ezt azért tette, hogy a banknak igazgatósági tagja legyen, mely eljárása által a népbankot 50,000 Kj károsodás veszélyének tette ki, nem oly állítás, amely valódisága esetében F. B. ellenéoen bűntető eljárás megindításának oka volna, vagy őt a közmegvetésnek tenné ki, mert az állított eljárásban sem bűncselekménynek, sem pedig valamely becsületbe vágó cselekedetnek a jelenségei nem ismerhetők fel. A kir. törvényszék tévedett abban, amidőn az esküdtek határozatával ugyan megegyezően, de a törvénnyel ellentétben a vádlott cselekményére a Btk. 258. §-át alkalmazta. = V. ö. 3563/1910 (BDtár IV. 151.), 4039/1910 {BDtár IV. 152.) 23. A Btk. 330. §-a alá eső <ierőszaky> a főbérlőnek az a cselekménye, hogy a nála levő kulccsal az albérlő szobájába nyíló ajtót felnyitotta, a zsineget, amellyel az albérlő az ajtózárat a maga védelmére elkötötte, leszakította és a szekrényt, amellyel az albérlő a bejárást eltorlaszolta, eltolta. (Kúria 1913 november 19. 7805. sz.) v