Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a vádlott semmisségi panaszt jelentelt be a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján ; mert ha a vádlott ismerte is a ló hibáit és azokat tudva elhallgatta is, ez károsítási szándék hiányában nem bűncselekmény. Ez a panasz alaptalan. A valóknak elfogadott tények szerint a vádlott két lovat adott el a sértettnek. Az első lóra vonatkozólag, melyet a sérteti 200 K-ért vett meg, a vádlott azt állította, hogy a ló csak egyik szemére időlegesen vak, de egyébként kifogástalan, a ló azonban mindkét szemére vak volt. Ezt a lovat azután a vádlott visszavette és helyette egy más lovat kínált a sértettnek, a valóságnak meg nem felelő azzal az állítással, hogy az teljesen kifogástalan és hogy egy honvédhuszárszázadostól vásárolta szavatosság mellett. A feldícsérés folytán a sértett ezt a lovat 120 K ráfizetéssel meg is vette, de miután a ló kehesnek és betegnek bizonyult, ezt is a vádlottnak rendelkezésére bocsátotta, aki a lovat ugyan visszavette, de helyette a sértettnek más lovat nem adott és a vételárt megtartotta magának. E tények alapján a megállapított tett kimeríti a csalás ismérveit. A vádlott ugyanis, aki mint lókereskedő a ló hibáit ismerte a lovakért oly magas vételárt fizettetett magának, amely azok valódi értékével összhangba nem hozható, abból a célból ejtette a sértetlet tévedésbe, hogy ezáltal magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, ami által a sértettnek egyúttal kárt is okozott; a tévedésbeejtés pedig arra való tekintettel, hogy a sértett a vádlotthoz mint rokonához fordult a lóvélel tárgyában, ez pedig a sértettet,azzal tévesztette meg, hogy a neki eladott ló egy honvédhuszárszázadostól való, aki azért szavatosságot vállalt és hogy a vádlott a sérteti által előlegezett ezt a bizalmat, valamint annak tapasztalatlanságát használta fel a megtévesztésnél: fondorlattal történt. = V. ö. 7301/1910 (DBtár V. 53.). 11. Törvényszerű magánindítványnak tekintette a Kúria azt az írásos nyilatkozatot, amelyben a 17 éves sértett az ellene elkövetelt erőszakos nemi közösülés miatt a tettes megbüntetését kérte, bár az,